tomka24 válasza:
Fúúúú, hát van egy csomó, ha nem is teljesen ilyenek.
Igen igyekeztem az arany középutat eltalálni, egy részt mert dokumentálok és ezen szerintem nem szabad átlépni. Szerintem. Köszönöm a soraidat és köszönöm a pontot is de leginkább azt köszönöm, hogy benéztél. Ez a legfontosabb. Szia.

tomka24 válasza:
No jól elvagyunk, asszem ez az oldal lényege. Jól látod, nálam csak annyi más, hogy én sokkal hamarabb kezdtem. És egyszer már el is untam vagy el is vesztettem. Amikor én kezdtem akkor még teljesen természetes volt, hogy otthon laborálunk mert az olcsóbb. És egy csoda. Ahogy kikúszik a fényre a kép a tiszta alapból. Az jó. A modellekkel csak az a bajom, hogy nem hiszem, hogy mozgatnom kell őket. Mert én nem vagyok ilyen ember. Jelen kell lenni és ha megszoknak minden megy mint a karikacsapás. De ezt nem lehet 10 perc alatt csinálni, és asszem ez a legnagyobb kihívás a mai korban. Ezért nem is fotózok már embereket. Amire a modell alatt gondoltam az valóban a professzionális modellt értettem. Szerintem akinek nem ez a dolga, minkája attól nekem nincs jogom kérni, követelni. Meg kell köszönöm, ha hagyja. Ez minden. Másrészt képtelen lennék akár egy profi modellt is mozgatni, az nekem nem természetes, de ez belőlem fakad, hiszen látok itt olyan képeket akik modellel készültek és tökéletesen együtt dolgozik az alkotóval. Én ehez gyámoltalan vagyok. Az F4-hez ugyanaz a szettem van/volt mint a fujifilm-hez, 28-80 mm nikon 3.5-5.6 fényerővel, egy tamron 28-200 mm ugyancsak 3.8-5.6 fényerővel de ennek nagy a frontlencséje (72mm), egy 200-400 mm-es tamron 5.6-os fix fényerővel, volt ezenkívül egy sigma 100-300 mm-es makro optika de az egyszerűen használhatatlan, merta 300 mm-nél lehetett makrózni azt meg ugyan ki tarja ki. Amint látod nem sok és nem is a java, de erre van pénz. A jó obik megfizethetetlenek szerintem. Szeretnék egyébként egy közgyűrűsort vagy egy kihuzatot de hát az is pénz dolga. Másrészt mindíg vágytam a roll filmes kategóriába. Azok ugyancsak drágák, bár láttam egy két érdekes dolgot. Szóval ennyi egyenlőre. Szia Tom voltam

tomka24 válasza:
Köszönettel vettem soraidat. Nagyon pontosan látod, a két embernek alapvetően semmi köze egymáshoz, mégis kapcsolatban állnak egymással. Nagyon jó. Köszönöm. Szia

tomka24 válasza:
A retus csak azért nyista mert sziszifuszi meló lenne, én meg sajna lusta. Az tényleg érdekes, hogy hová lett a főcsap, magam sem emlékszem semi efféleére. A pillantások azért ennyire őszinték, mert ők igen egyszerű emberek. Talán a legegyszerűbb emberek a foldön, és ők azok akik másnak már nem kellnek. A korlát azért érdekes mert csak volt, ha bárki megmarkolta volna, hát ki tudja szerintem szétporladt volna. Én ezért is örültem, hogy ott van, mert ott van de haszna az nincsen. A nyamvadt fa meg akár jelző is lehet.
Van úgy hogy fotózunk és van úgy hogy tallózunk .-). Köszi 36, jó volt olvasni tőled. Köszi és szia.

tomka24 válasza:
Jajj Attila. Először is végtelen örömmel tölt el, hogy írtál, ráadásul nem is keveset. Asszem egy körön belül divatot csináltam/tunk, azzal, hogy írjuk ki amit gondolunk és ne csak egy mondatban. Másrész azért örülök, mert nagyon nagyon jól látod a dolgot. Illetve, hogy jól látod e azt nem tudom, de hogy ugyanazok foglalkoztatnak, hogy ugyanúgy érintenek meg dolgok mint engem az biztos. Én nem vagyok képzett fotós. Valamikor elolvastam egy pár könyvet, megnéztem egy pár képet, kiállítást és megpróbáltam én is csinálni. A szabályszerűségekről meg biztosan jó volna tudni, de ha az ember tudatosan használja akkor olyan mesterkélt. A hibák az esetlenség az ami élővé, szerethetővé teszi a dolgokat, szerintem. Én abban hiszek, hogy ha az ember használja a lelkét az úgy is kiül a munkájára, legyen az bármi. Asszem te tudod egyedül, hogy hol készültek a képek, amit először ki akartam írni, de végül nem tettem, mert mindegy. Mert az csak egy hely, és annyi hasonló hely van még a világon és még az sem biztos, hogy bezárva. A lényeg pont az amit te is megfogtál a képeddel (a függönyön át), hogy vannak párhuzamosan futó világok, amikbe olykor bepillanthatunk. A kép amit csinálunk kívül esik az időn (a megfagyott pillnat) és kívül esik a téren (csak két dimenzió). Egy sohasemvolt világ. Van itt fenn egy sorozat ami pont erről szól, és nagyon jó képek, restellem is hogy eddig nem írtam hozzájuk mert nagyon tetszenek azok is. Szóval szerintem a fotónak nagyon fura filozófiája van, egyrészt mert dokumentalista, amit fényképezünk az ott van, másrészt a kép elkezd önnálló életet élni és akkor nagyon jó, ha elszakad attól a konkrét tartalomtól amit ábrázol vagyis képes kilépni önmagából és már olyan dolgokról szól ami lehet, hogy nincs is a képen. És végül, hiszem, hogy amit csinálunk az kukkolás, asszem a Worhol mondta, hogy voyaur-ök vagyunk mi fotósok. Passzív résztvevői az eseményeknek, csupán megfigyelők. Én nagyon nemszeretek beavatkozni az eseményekbe, egyrészt mert ilyen a habitusom, másrészt mert nem akarom irányítani a dolgokat, csupán leképezni. Mindíg is írigyeltem azokat akik modellel dolgoztak, én képtelen lennék rá.
És végül, hálásan köszönöm a kreditekek, de igazán nem kellett volna. Egyrészt, örülök, hogy ennyi év után ismét lélegeznek ezek a képek, másrészt köszönöm hogy noszogattok. Minden jót és ahogy szoktuk: szép fényeket. Irok a másikhoz is csak egy kicsit később, mert azt is át kell ám gondolni. :-) Szia