BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
5
KATEGÓRIA: portré
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2005. november 20. 17:12
97

A nagymamám a napokban volt 97 éves. Talán az utolsó kép róla ... (Nem keret! Paszpartu.) 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2006. november 10. | 10:39 | praefect

Hosszasan készültem arra, hogy a képed alá írjak valamit. Megfogalmazhatnék történeteket, a kiváltott hatást magát, most mégis úgy érzem, azzal tudok neked a legjobban gratulálni, ha a portré bennem elgondolt fogalmát a te fotód alatt próbálom meg elválasztani minden más képi kifejezéstől.

Mindig idegenkedtem attól, hogy egy portrét azonosítható tükörképnek lássak. Mert a képmás lényegében rejlik, hogy egyetlen feladata az, hogy hasonlítson a mintaképhez. Adekvátságának mércéje, hogy a képmásban felismerjük a mintaképet. Az ideális képmás persze a tükörkép volna, hiszen annak valóban tünékeny léte van, csak annak számára adott, aki a tükörbe pillant. A tiszta megjelenésen kívül semmi. De talán éppen ezért nem is lehet hasonló a képhez, tudniillik nincs magáért való értelme, pusztán eszköz -- s mint minden eszköz elveszíti funkcióját, ha elérte célját.
A tükörképben mindig az eredeti jelenik meg képként, ő maga van előttem.
Talán nem véletlen ezért, hogy a kép, a fotó rendeltetése különbözik ettől, amennyiben mindig tekintetbe kell vennünk azt, amire vonatkozik. Nem csupán valamely cél eszköze -- itt már inkább az a kérdés, hogy hogyan mutatkozik meg benne a megmutatott. Míg a tükörkép a maga illékonyságában puszta látszat, azaz nincs valóságos léte, addig a képnek nagyon is van saját léte: a leképezettből valami olyat hoz ki, ami annak puszta látványában mint látványban így nem volt benne.

A portré ellenben nem hogy nem tükörkép vagy képmás, de a képek világában is kifejezetten azon jelenségekhez tartozik, mint más területen a színészi rögtönzés vagy a szerzői dedikáció. Közös vonásuk az alkalmi jelleg, azaz a jelentést tartalmilag gyarapítja az alkalom, melyre szánják, s ennyiben vélhetően többet is tartalmaz, mint az illető alkalom nélkül. Alapvetően különbözik az alakos kompozíció megjelenítésére szolgáló modell-képtől. Míg a portré lényege a fotózott személy individualitása, addig a modell-képet (pl. akt) tönkreteszi, ha felismerhető benne a modell. Mert a modell csak egy ideiglenes séma, amelynek el kell tűnnie a fotóról. Nem önmagát jelenti, csak arra szolgál, hogy ruhákat viseljen, vagy taglejtést érzékeltessen. A portrén ezzel szemben az ábrázolt személy olyannyira ő maga, hogy az esetleges jelmezek sem tudják elvonni a figyelmet arról, hogy a megjelenés pompája magához a személyhez tartozik. A portré nem mondja meg, hogy az ábrázolt személy kicsoda, hanem csak azt, hogy egy meghatározott individuum -- és nem típus pl. Ezért tud portréként megjelenni azok számára is, akik nem ismerik az illető személyt. Sőt: a dolog különössége éppen abban áll, hogy a portré ezt az individualitást egyáltalán nem úgy akarja visszaadni, ahogy hozzátartozói látják -- a portrét sohasem az egészen közeli ismerősök tudják megítélni (még akkor is viszonylag kevés az autokannibál, ha találkoztam már fogorvossal, aki saját szuvas metszőfogát fúrta ki, majd tömte be). Ellenkezőleg. Szükségképpen idealizál, s ennek az idealizálásnak végtelenül sok árnyalt fokozata lehet, a reprezentatívtól egészen a legintimebbig. Általa értelmezhetővé válnak az eredetitől talán idegen gesztusok is. Anélkül, hogy ezzel valami álművészi indiszkréciót követnénk el.

Iskolapélda. Őszintén gratulálok
Az értékelő 1 kreditet utalt át a fotó készítőjének.

KirRoyal válasza:
Nehéz egy ilyen alapos és kimerítő értékelésre érdemi választ írni. Lehet, hogy egyszerűbb lenne csak megköszönni az elismerést és a kreditet - ezúton ezt meg is teszem.
De mégsem tudom szó nélkül hagyni, amit írtál, mert nem érdemli meg ez a szép eszmefuttatás, hogy reakció nélkül maradjon. Úgy érzem, nagyon pontosan definiálod a portrét, amikor azt mondod, hogy legfeljebb csak arckép az, amely a lefényképezett személyt adja vissza. A portré valóban akkor működik jól, hogyha az adott konkrétumból (személy, pillanat stb.) kiragad valamit, ami nemcsak egyszerűen általános, de talán egyetemes is. A tükör undorító tud lenni, mert kérlelhetetlenül megmutatja, hogy milyenek vagyunk, és ezzel egyedül csak nekunk mutat szamárfület. A portré viszont szerethető, mert nem csak, sőt nem elsősorban bennünket ábrázol. A portréról tudni lehet, hogy mások is, sokan ilyenek.
Mégegyszer: köszönöm a figyelmed és a kreditet.

adott pontszám: 5
2005. december 4. | 20:25 | trashgirl

ez egy piszokjó porté, végignéztem a kategóriát ... és ez volt az első amire rányomtam és érdemesnek tarottam megnézni nagyban ... csak gratulálni tudok ... igy van benne valami amiröl ... amiröl nem lehet, de nem is kell beszélni ... tényleg igazán ...
köszönöm ezt a képet

KirRoyal válasza:
Én pedig köszönöm a véleményed. Jól esik mint fotósnak, és jól esik pozitív dolgokról beszélni a nagymamámmal kapcsolatban pont egy héttel a temetése után ...
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 22. | 00:18 | CsendBenCseng

Ebben a portréban egy évszázad tükröződik. Tökéletes és megragadó.
(És Isten éltesse a nagyit.)

KirRoyal válasza:
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 21. | 09:27 | neuhauser

...a mamád ha jól számolom akkor '908ban született...ekkor indult a Nyugat első száma...Ignotus, Ady, Babits, Móricz...etc. , akik életükben, műveikben fontosnak tartották az ősök tiszteletét, az szellemi örökség méltó elismerését ...
...ez kép is egyfajta tisztelettétel, szavak nélkül, visszadva ahogy Őt látod, láttatod...
...a vágás így szükséges, a színei az enyémek...

"...Élted így telt, sok nehéz nap, munka közt és gondban éltél,
Álmaid tán nem is voltak, szerelemre rá sem értél.
Terólad nem regél senki, örökséget rám nem hagytál
Egyebet, mint a sok álmot, amiket elmulasztottál.
Sötét, nyirkos, kicsiny boltban, a szivednek rejtekében
Édes öntudatlan álmok összegyűltek csendben, szépen.
Illatos szerelmi vágyat, amely tán lelkedbe’ támadt,
Elzártad az ünneplőddel – „jó lesz majd az unokámnak”,
És én, késő unokája ösmeretlen dédanyámnak,
Örökségül örököltem régi álmot, régi vágyat;
Rég elfeledt tavaszoknak rózsafája nyit szivemben,
Ösmeretlen dédanyáknak ifjúsága ébred bennem."

KirRoyal válasza:
... most nehéz ...
Ma reggel tudtam meg, hogy tegnap, kb. mikor a képet feltöltöttem, örökre itthagyott bennünket.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 21:53 | Serpa

Nem akarom elrontani sakszerűtlen hozzászólással a kép hatását. Nagyon tetszik. Gratulálok. Isten éltesse Nagymamádat!

KirRoyal válasza:
Át fogom neki adni a jókívánságaidat!
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 19:16 | Boll

Remek, karakteres arcot találtál. Ez dícséretes. Egy kicsit lehetne élesebb.
Gratulálok!!

KirRoyal válasza:
Örülök, ha tetszik az arc, ami azt illeti, elég régen "megtaláltam" ... Azt viszont sajnálom, hogy a lágyítást életlenségként éled meg.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 18:25 | Lomposloncsosésbozontos

Rémélem nagyon ,hogy nem az utolsó kép róla. Feleségem nagymamája 101-ik évében halt meg, az utolsó pillanatáig kiváló szellemi kondícióban.
Ez a feldolgozás nagyon illik ehhez a bölcs, sokat megélt archoz. A kivágás különosen tetszik.

KirRoyal válasza:
Sajnos, nincs már igazán jól, és a 101 év nagyon messze van ... de köszönöm a jókívánságot.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 18:13 | sitselea

Mesélős kép önmagában is...
Szép kor. Méltó megörökítés.
Gratulálok mindkettőtöknek, és jó egészséget és még sok örömet kívánok a nagymamádnak!

KirRoyal válasza:
Örülök, hogy ha így látod.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 18:08 | Wiolca

Hatásos vágás, jó kép...

KirRoyal válasza:
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 18:02 | tretom

beszédes kép.
...és jó vágás.

KirRoyal válasza:
Örülök, ha tetszik.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 17:47 | tuzsi79

Nagyon jó kép! És remélem, hogy nem az utolsó! Gratulálok!

KirRoyal válasza:
Örülök, ha tetszik.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 17:27 | homoki

Ügyes unoka: jó egészséget nagyanyádnak!
Szép!

KirRoyal válasza:
Köszönöm, ráférne ...
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 17:26 | szódás love

Jó kép, "erős".
Mit is tehetnék még hozzá...?
Semmit. Kár volna.
Nézni kell és kész!
Grat!

KirRoyal válasza:
Örülök, ha tetszik.
Köszönöm a figyelmed.

adott pontszám: 5
2005. november 20. | 17:16 | ahaláligbébi

még egy kis élesség ,de nagyon szép kép

KirRoyal válasza:
Az "életlenség" valojában soft focus, és teljesen szándékom szerint való, modellemhez sokkal jobban illik a lágyság, mint a keménység.
Köszönöm a figyelmed,