Havasi Pál válasza:
Tudom, hogy legalább 1 nap szállás lenne a megoldás, de mivel én nem egy hekyre utazom hanem szinte folyamatosan legalább a fél országban, így annyi szállást még a legjobban kereső nemzeti gázszerelő sem tudná kifizetni. Pl holnap hajnalban utazom Zalaegerszegre, majd délbe már Keszthelyre. Este pedig vissza Szombathely. Gondolhatod mennyi idő van egy helyszínen fotózni. Max 2 óra mindennel (terepszemle, helyezkedés) együtt.

Havasi Pál válasza:
Köszönöm! Valóban hasznosak amiket írtál nekem. Igyekszem megfogadni. Pontosítok viszont, hogy érthetőbb legyek. Általában nem az adott helyszín közelében lakom, tehát nem tudok magammal cipelni felszerelést (állvány), hogy jobb minőségű képet készítsek, illetve ugyanezért nem tudok egyetlen témával órákat foglalkozni körbe járni megvizsgálni és átgondolni hogyan esik a fény, milyen a háttér. Tehát ha le akarom fotózni a szabadságszobrot a citadellán, akkor hajnalban felkelek. reggeli vonattal utazom. Délben pestre érek. legalább egy óra mire oda sikerül keverednem. Nem marad más mint a délutáni erős napfény és túristák a képben. Van egy órám arra, hogy az egész hatalmas objektumot körbe járjam és fotózzak kézből. Mivel legkésőbb kora estig haza szeretnék érni, így nincs idő megállni és elemezni a helyszínt. Ha el akarom érni a vonatot akkor folyamatosan menni kell és így fotózni. Ugyanez vissza. 1 óra buszozás a városban. kb 4 óra vonatozás Szombathelyre az országhatárhoz ahol lakom. 7 - 19 ig folyamatos fárasztó menetben rendes ebéd nélkül. Nem tudom azt megcsinálni mint a pestiek, hogy reggel 1 óra belterületi buszozás után egésznap órákon keresztül a szobrot és környezetét lesegetem, majd fáradtság nélkül haza metróznak délután. Nem hiszem, hogy a sok bírálóm azt csinálná amit én. Szerintem mindenki a könnyebbik végét fogja meg és otthon a saját környezetében keres témát amire valóban van idő felkészülni, elemezni, átgondolni, majd nagyszerű képet készíteni.Illetve van egy dolog amit nem értek.Ha feltöltök egy közepes vagy rosszabb képet azonnal megjelennek hatan, nyolcan és jönnek velük a 3. vagy 2. pontok. Ha feltöltök egy jól sikerült képet, akkor mindenki eltűnik! Miért nem értékelnek olyankor? Egy így korrekt vagy reális? Általában 2 ember szokott 5 vagy 4 pontra értékelni. Ha megint feltöltök egy jobb képet megint kapok 2 embertől 4 vagy 5 pontot. Ha utána felkerül egy rosszabb kép akkor megint azonnal előkerül legalább 6 kritikus aki megint elkezdi osztogatni a 2 vagy max 3 pontot. Hosszú idő és a sokadik ilyen eset után teljesen tudatosnak tűnik...mintha néhány tag a saját magas pozíciójának megőrzése miatt kizárólag a gyengébb pontszámok osztására aktivizálódna, és tudatosan kerülné más tagok átlagának javítását azzal, hogy a jobb képeket inkább nem osztályozzák. Azt elismerem, hogy csak jó képet kell készíteni, és akkor nincs rossz pontszám. De az is igaz, hogy az ilyen szélsőséges értékelés nem a fotós valódi értékét mutatja meg, mert ha egyenlő arányban lennének értékelve a jó és a rosszabb képek akkor más lenne az átlag.

Havasi Pál válasza:
Köszönöm.

Havasi Pál válasza:
Köszönöm! Hibátlan pontosságal írtál le mindent! A dokumentálást inkább tudósításnak hívom. Nem kell túllépnem ezen mert túléptem már akkor amikor kreatívoskodom önmagam örömére, és nem lehet túllépnem ezen mikor ez a dolgom mások felé. Amikor fotósorozatot készítek egy helyszínről vagy eseményről a helyi média részére a nézőt nem érdekli a művészieskedés, hanem a helyszínt vagy az eseményeket szeretnék látni. Nem geometriát szeretnének látni egy épület sarkáról, hanem a szállodát ahol megszállhatnak, a várat amit megnézhetnek. Ezt próbálom a használt unalmas sablonok helyett érdekesebben bemutatni jobb minőségben. Nem tehetek mást mert erre van szükség, és mellette próbálok egy-két kreatívabbat is készíteni velük együtt magam örömére - ha van időm! Mert csak ezen múlik. Valóban gyors kattra van idő egy ilyen utazásnál, jól láttad meg ezt is. Egy nap egy utazás. Szállodára se keret se idő nincs. Hajnalban indulás, utazás 5 óra, helyszín gyalog bejárással 3 óra, utazás vissza ismét 5 óra, az összesen legalább 13 óra hajnaltól estig. Az a 3 óra a legfontosabb dolgok dokumentálására éppen elég, fotóművészkedni nem, tovább pedig nem maradhatok mert haza kellene biztonságosan érnem még aznap, lehetőleg este 21 előtt. Mindezt idegen helyszínen, idegen útvonalon. persze, hogy nem ragadhatok kint az éjszakában ha megáll a vonat valahol baleset miatt. Kevés időt ad a nap. Nem olyan történet ez ahogy a fotósok szokták, hogy eldöntik pl a Citadelláról készítenek egy napnyugtás ff felvételt és célirányosan 2 óra alatt megvannak vele. Több kilométert sétálok egy olyan helyen tudósítóként ahol nem tudom mi vár, nem tudom mit fogok látni. Járok utcáról utcára, térről térre hol van valami érdekes műemlék az olvasók számára. Ez más. Erre nem lehet felkészülni, beállítani, felszerelést cipelni...csak egy gép a kézben, obik a háton. Helyszín, napfény adott, változtathatatlan. Ebből kell kihoznom valami jót percek alatt, mert hátra van még az út fele és a vonat nem vár. Bár ezeket már korábban leírtam, hogy ez a profilom, tőlem ez várható, ennek ellenére mégis van aki itt kötelezően csak egyedi, kreatív fotóművészetet vár el, és az én képeimet az én szemléletem helyett a saját fotóart gondolkodásával jól lehúzza, mert számára nem létezik más.