A kép fölött kibontakozott diskurzus számomra érdekesebb és tanulságosabb volt, mint maga a kép (persze az is jó).
Köszönöm mindkettőtöknek.
Gábor

Élvezet volt olvasni mutty.hu írásait és a válaszaidat. Mindkettő nagyon rendben van.

Szép és kultúrált eszmecsere volt, annak ellenére, hogy az álláspontok különböznek.

Láthatóan kinyomtam a képet, mert érdekeltek a vélemények. Örülök, hogy olvashattam, mert szeretem mutty.hu véleményeit és azt, ha valaki ezt kultúráltan tudja kezelni.

Igazságot nem teszek, mert mindkettőtöknek teljesen igaza van, szerintem.

A képről:

Maga a kép nekem nagyon tetszik, de nem jön be a felülről fotózás. A nagylátószög adta lehetőésgeket nem használtad ki megfelelően. Most jön az, amire azt szokták mondani, hogy "más képről beszélsz", de nekem jobban bejönne egy jelentősen lentebbről készült kép. Akár lentebbről, mint a legmagasabb szereplő.

Mert akkor a háttér is megjelenne, ahol élnek, ráadásul a nézőpont is barátibb lenne.

A kép nem ferde, de esetlenül vágott. nagylátós képet óvatosan kell vágni szerintem. Itt nem sikerült jól a vágás, ahogy a hátteret nézem.

Az tény, hogy a vágás tekintetében a főszereplő nagyon jó helyen van, de nem tudok megbarátkozni a felülről lenézünk nézőponttal, illetve a nagylátószög nekem bántó vágásával.

Na ez a kép az, amikor tökre nem érdekel, hogy milyen a háttér, meg, hogy a bal oldali gyerek arca nem éles. Az egész kép borzasztóan megható. Ez nem egy "egyéb" kategória, ez szociófotó, vagy társadalom ábrázolás. Egy képben a boldogság, és a reménytelenség. Nagyon megrázó, és elgondolkodtató.

Ezt a képedet most megkönnyeztem... van ilyen... talán a kommented miatt.
Tudod, hogy miért tetszik nagyon ez a kép? ... a szerkesztésén és mint fotótól elvonatkoztatva...
mert látható, hogy az emberi boldogság nem az anyagiaktól függ. ... látszik a környezet, a kosz, a szegénység a fényképeden és ugyanakkor ott van az arcokon a mosoly, a boldog mosoly...
Jó kép! Gratulálok!

Szerintem jó így kocka vágással.

Értem. Ez eszembe sem jutna ( a kommentre gondolok )
Hihetetlenül jól leutánozta az alkotó a polaroidos minőséget és színvilágot, pedig egy profi gépről van szó. Ez számomra eme kép fő értéke.
Kiváló nézőpont, jó vágással.
Tök jó az egész hangulat.
Ez Indiában van?

Oké, ne ragozzuk túl, de ezért sem adtam rossz pontot, ezért is mondtam hogy a kép jó. Én "csak" Erdélyt "jártam meg", 2 DVD-nyi "előválogatott" 6-8 MP-es RAW várja hogy feldolgozzam, alig mutattam belőle valamit. Nem mintha a képek nem lennének jók, nem mintha a nyelvi nehézségek nem lévén nem lett volna ennél szorosabb kapcsolat úgy, hogy még Polaroid se kellett hozzá.

Az, hogy felülemelkedsz a leginkább kivédendő sztereotipiákon, mindneképp dicséretes, számomra ezek a képek bármilyen jók is, mégis kicsit oylanok, mintha állatkertben mutogatnánk a számunkra furcsa orrmányos hangyászt meg délamerikai óriás tengerimalacot.

Erről pedig talán pont az tehet, hogy polaroiddal fizettél. A kép egyértelműen a képért készült, nem mintázza az indiai gyerekek életét a maga valójában, csak a szerepjátékukat (ami paradox módon az életük része) a turistafotósok, fotós turisták előtt.

Nehéz megmagyarázni ezt az érzést, vagy érted vagy nem, és vagy elbeszélünk megint egymás mellett, vagy nem. De eddig úgy tapasztaltam, minden szélsőség ellenére azon kevesek közé tartozol itt, akikkel érdemes véleményt cserélni egy-egy kép alatt.

Az az igazság, hogy nehéz ezt megfogalmazni. Nem feltétlen az ÁNTSZ és OGYI által jóváhagyott kettős vak kontrollált klinikai kísérletekkel bizonyított hatásosságot várom el egy képtől mindig. Ami egy kicsit az ilyen képekben számomra állandó probléma, hogy gyakorlatilag olyan, mintha feljönnél Pestre Baranyapuszta felsőről, meglátnád a Lánchidat, lefotóznád, hazavinnéd, és pont. elkészítetted a saját verziódat, és tekintve hogy nem jártad körül a témát, nem is sikerült a legjobb szögből, vagy mittudomén.

Elmész IDE, és itt EZ a túristalátványosság. Ugyanoylan begyakorolt mozdulatsor nekik, mint amilyen rutin a Dunakorzón üvöltöző olasz túristáknak a mobiltelefon előkapása amikor monitorjaik előtt rövidlátóra kopott szemüknek lőtávolba ér valami nevezetesség, vagy a keletnémet középosztálynak a gémeskút körül ostorát pattogtató csikós, aki aztán hazamegy, ledöglik a kínai pólójában a koreai TV-je elé, issza a német (eredetű) sört és amerikai sorozatot néz.

Megrohannak téged mint turistát, te az expogomra ragadt ujjaddal közelítesz feléjük, fölöttük állsz, megvehetnél bármit, a kislányt, vagy akár az anyját, de nem, te hazahozod őket, a képüket mint szuvenírt, mert könnyebb becsomagolni mint egy 97 centis gyereket.

Ők cirkuszi látványosságok, téged meg bevonzott a sátorba a rikkancs vagy ki.

Az egész képen a megtanult foylamat dob valamit, csinálj -marhadrága- polaroidot, építsd köré a kép mondanivalóját, de igazából lehetne sport szelet is, vagy "elektromos csellentyűcske" , mindegy, csak ne pénz, de amúgy a polaroid is fizettség.

Szóval fizettél a kasszánál, garantált a látvány, ők a testüket "árulják" a turistáknak hogy megörökíthesd, te meg boldogan "fizetsz", és kúráltatod otthon a begörcsölt mutatóujjad.

Nem elítéllek ezzel, valószínű én is ezt csinálnám, vagy valami hasonlót, mert nem ismerem a nyelvüket, így nem tudok még annyira se közel kerülni hozzájuk, hogy valami igazán bensőségest mutassanak.

A kép nem rossz, mégegyszer leírom. Csak kirakatban van a gyerekcsoport, a fotós, a befogadó.

Szia, gratulálok, jó kép lett. Nagyon jó ahogy belátszódik a romos környék is, még jobban segít elhelyezni a képen szereplő gyerekeket, egy egész történetet, sorsokat mesél el a képed egyszerre. Tetszik a kép világa, jó lett ez az utómunka, teszik a mélységélesség is, jó ahogy kiemelkednek a környezetből. Nem semmi élmények érhettek arrafelé.
Szép munka, gratulálok! üdv. Krisz

Üdv!

Remek életkép, szerintem az ilyen fotók önmagukért beszélnek ezért nem is nagyon fejteném ki, hogy mit látunk a képen, szép munka, grat! A fenti szög nagyon jó, bár mondják, hogy gyerekeket az ő szemszögükből kell fotózni,de ebben az esetben szerintem ez a szemszög így sokkal jobb.

Gábor.

Na jó, legyen pont nélkül, több okból. egyrészt mert ha nem csal a szimatom, az alkotó nem veti meg a repülő óvodásokat kukkolási szempontból, szóval még a végén belecsapnék a lecsóba a kisgyerekekről készült fotóval.

Szóval az az igazság, hogy a kép tucatfotó. Persze mi nem az, a fotográfia elmúlt kb. 170 éves történetében mi az amit még nem lőttek meg? De valahogy pont a fotográfia ásta saját maga sírját, vagy zsírját, amiben megsütötte magát. Ez a kép hatott kb. 100 éve, illetve akkor nem, mert nem volt polaroid, de érted. Ez persze a te verziód, de egy kicsit oylan érzésem van, mint a virágmakróknál. Ha kimennék Indiába vagy akárhova, és lenne a kezemben egy szélelátószög (és lenne) akkor behunyt szemmel is nyomnám ezeket. Az egyetlen valódi érték, ott kell lenni, merni kell csinálni, ki kell találni a fizettséget, hogy ne szedjék le rólad még az alsógatyát is, hogy aztán állj ott egyszál köntösben.

Szóval biztos napképe lesz, ha lehull a "kacsa" a 24 órából, de nekem ez most annyira nem jön be, nem azért mert nem jó, hanem mert valahogy semmi pluszt nem ad ahhoz, amit már amúgyis láttunk unásig, még ha nem is itt.

És inkább tényleg pont nélkül, mert most bizonytalan vagyok abban, hogy ez a vélemény pillanatnyi elmezavar, vagy valós sóhaj az éterbe a dolgok jobbá tételének okából.

Ez nagyon tetszik... a felhőtlen öröm tárgya, a KINCS központban, a köré "karéjosodó" gyerekek pedig szerkezetileg is tökéletesen "építik" a képet. Tetszik a pillanat, a töredékében mutatott környezeti "közeg", a színek, színvilág árnyalati tónusai -olyan élmény a látvány, ami valós életszerűséggel adja vissza a pillanatot. Hitelesen jó, kitűnő képnek tarom a fotót.

Marha jo otlet. Raadasul mukodo dolog, ahogy az amugy remek pillanatot kiragado keped mutatja.
Gratulalok a kephez!

én megtartottam volna az eredeti 3:2-őt hogy jobban érvényesüljön a nagylátószög
a zavaró elemek meg le vannak sz*va

a válladon levő fotóstáskára gondoltam :))
ha nő lennék, csodálkozva tágra nyitnám a szemem és úgy pislognék, hogy na de ilyet, ki beszél itt rólad?

a kredit kösz, de nem azért írtam. de akkor feldobok neked egy új labdát, csak aztán csapjad le rendesen. valami jó kevésbé karakteres arcot.

bár kompozíciós szempontból nagyon jó ez a háromszög forma, de így felülről kicsit a nagy fehér ember nem ereszkedik le típusú fotó.
a szerző kilétét nagyjából sejtve (mert itt felismerhető a szerző) mondhatnám, hogy nehéz persze túlsúllyal gugolásba ereszkedni tekintélyveszteség nélkül, de szerintem nem ártott volna.
figyelve a hátsó gyereket, akkor is kimagasodott volna.

amúgy, jó kép lehetne. azt is elfogadva, hogy bizonyos gyerekszám felett már az is csoda, ha akárcsak egy nem mórikálja magát.
szerintem.
én nem fogok ebből feldolgozást készíteni, ne is kérjél meg rá :)

ez a 7:8 képarány nem az igazi
micsoda világok

Szia!

Remek fotó, elképesztő ezeknek a kis embereknek a vidámsága a kilátástalan nyomorban, tökéletesen visszaadja ezt a felvétel.
Egy apróságnak is szívből jövő mosoly a jutalma.
Nagyon jól elkaptad a pillanatot, szuper ez a piramis elrendeződése az emberkéknek.
Riport, szociofotónak is megállja a helyét.
Érdekes kontraszt, az ember azt gondolná,hogy elképesztő szomorúság látszik majd ezeken az embereken.
De mint korábban írtam, hogy tudnak örülni egy apróságnak, és teszik mindezt a gyermeki tisztasággal.
Nagyon jó fotó lett.

A gyerek rendkívül rugalmas anyagból van gyúrva. A lepusztult környezetben, ilyen-olyan alig ruhában, nem a legideálisabb körülmények között is tud vidám lenni. Tud örülni egy fotónak magáról, talán arról fog ábrándozni, egyszer fotómodell lesz. Lehet ez lesz az egyetlen kép magáról, mert ugye az érzékelhető, hogy nem Canonnal a nyakukban szaladgálnak körülöttük a szülők.
Egy kép a gyermek őszinte öröméről. Kell ennél több?

Hát ez tényleg csúcs. A gyermeki ártatlan öröm. Azok a kíváncsiak tekintetek. Pedig nem lehet egyszerű az élet. Annyira picik és máris a babákra kell vigyázniuk. Ők nem játék babákon gyakorolnak, játszanak hanem igaziakkal. Érdekes sorsok.. szinte szeretné az ember mindet megmenteni.. bár mitől is. Lehet hogy egészségesebb felnőtt lesz az aki közösségben nő fel mint az aki egész életében egyedül ül a szobában és magában playstationozik. De egy pár boldog órát szerez nekik egy ilyen egyszerű dolog mint egy fénykép. Tetszik a perspektíva, jó pillanatot kaptál el. A romos környezet és a felhőtlen öröm :)

hű ha siker gyanús kép! nagyon tetszik.Agyerkőcök arckifejezése :mindent visz. ne m tudom a véletlen műve e,hogy így állnak(3szögben) vagy te rendezgetted őket,+jó ,hogy láttatsz kicsit a környezetükből is,hogy milyen kellemes hely lehet ez a Umbala Cantonment j.

Ügyes és egyben nagyon szép gesztus , jó látni ahogy örül a fotónak és mutogatja a többieknek.
Ez biztos megmarad nekik .

Szia! Szívszorító maga a látvány... Viszont a mosoly az arcukon biztos a te arcodra is mosolyt csalt.
Számomra minden átjött... tetszik.
Maga a kompozíció szuper!!!
Remélem egyszer nekem is lehetőségem lesz megörökíteni hasonló boldog kis arcokat....
Szép estét!!!

nagyon jól sikerült életkép, tökéletesen példázza az őszinte gyermeki örömöt, amit egy számunkra tök természetes dolog okoz, háttérben nyilván ennek az oka az életkörülmények ahogy élnek.
grat!
B.