BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2009. október 18. 01:54
  • Készítés helye: Örményország
  • Készítés ideje : 2009-10-15
A főhadnagy

Aram Martiroszjan 1923-ban született, 18 évesen tankvezetőként került a Vörös Hadseregbe, ahol a háború végéig 23 érdemrendet gyűjtött be. A kezében tartott képen ő látható fiatal korában; ez a kép sokáig az unokájánál volt, aki elesett az örmény-azeri háborúban ('90-es évek). A háttérben ugyanabban a háborúban elesett katonák fényképei. 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2010. január 21. | 14:27 | anorexiás mikulás

Dobok ide is egy krenyót, mert dupla haszon. Nem csak a fotóid hozzák a Tőled megszokott minőséget, de olvasni is mindig megéri betérni a képeid alá.
Ez is remek fotó!
Az értékelő 1 kreditet utalt át a fotó készítőjének.

fehér elefánt válasza:
Sajnos már én is meggyőződtem arról hogy annyira nem jó mint lehetett volna, így most két dolgon gondolkodom: vagy megfotosoppolom ezerrel vagy beruházok egy hordozható vakuszettbe, mint amit a Pgfoton reklámoz itten jobbra, de mivel lusta lennék állandóan cipelni valszeg marad az előbbi megoldás. Vagy harmadik megoldásként egy vakuzsinór, amivel a vakut végre nem csak a gépre tűzve használhatnám. Vagy egy olyan fényterelő búrát a vakura, amit az USA-ban használnak az esküvői fotósok. Vagy nem is tudom, annyi hasznos dolog van még a világon. Pld. egy tengerimalacos nyakkendőnek is nagyon örülnék.
Köszönöm a kreditet!

adott pontszám: 5
2009. október 20. | 09:47 | kulcsarati

Jó újra látni!
Most lettem figyelmes, hogy ki töltögeti fel mostanában ezeket a riport jellegű képeket.
Brutál ez a portré! Az arc, a körítés...és hát a fény leképezése mesterien sikerült!
A tartalom meg önmagáért beszél!
Gratulálok!
Üdv QQ

fehér elefánt válasza:
Köszönöm szépen. Nem tétlenkedtem az elmúlt hónapokban, csak úgy tettem mintha. :)

adott pontszám: 5
2009. október 19. | 20:36 | Ervin86

good comp. and nice photo... good background..

fehér elefánt válasza:
Thanks Ervin. Aren't you afraid the system will kick you out for not writing in Hungarian? Sure I don't mind English and wish the site would be more international, but the rules we have here are unfortunately a bit rigid... Good luck and all the best!

adott pontszám: 5
2009. október 19. | 13:28 | Radovics János

Ez egy nagyon komoly kép. Szükséges a komment, hogy mégjobban megértsük. De enélkül is nagyon ütős. Az arc beszél. Némán beszél. A nézésével beszél. Egy egész életet mond el, talán egy egész életérzést is. Nézd, én egy szentimentális ember vagyok, nem szégyellem: lelkemig meghat a látvány, és ami ennél jóval fontosabb, hogy maradandó nyomot hagy. A szerkesztés, színvilág tökéletes.
Gratulálok R.J.

fehér elefánt válasza:
Nagyon szépen köszönöm János.

2009. október 18. | 21:54 | ken_da_hayadra

mégvalamit
itt nincs szükség semmilyen stúdiólámpára
tipikusan az a helyzet, amikor neked is igazolványképes megoldást kell alkalmaznod.
és azt (a nézőpontot leszámítva szvsz) nagyon jól oldottad meg.

fehér elefánt válasza:
Azért egy vakuállvány-derítőernyős megoldással csodákat lehetett volna művelni, attól tartok. A másik megoldás a vaku nélkül, ISO az égben illetve az állvány-önkioldó kombó lett volna, de ezúttal komoly örömöt okozott hogy egy szál kamera+lencse+vaku volt az összes felszerelésem. 3200+ ISO körüli zajjal meg nem akartam agyoncsapni.

2009. október 18. | 21:50 | ken_da_hayadra

elfogadható az érvelésed, a páncélos katonák termetével kapcsolatban...

de megjegyezném, hogy a felső és az alsó nézőpont között is van még nézőpont.
az alsót nem az orrlyukak miatt nem javasolnám.
ugyanis.
alsó nézőponttal heroizálni a szovjet hadsereg egy katonáját, aki akár (ezekből az információkból nem tudhatjuk) magyar katonák ellen is harcolhatott, igazán nem szerencsés, amennyiben magyar publikum előtt mutatjuk be a fotót...
"politikailag" is indokolt lenne a semleges nézőpont (szemmagasság), amellyel a háttér torzulása is megoldódna, illetve a szerkeszthetősége is könnyebbé válna.

amúgy a fényekkel szerintem nincs gond, jól használtad a vakut, nem keletkeztek zavaró árnyékok.

jó kép
grat
üdv

fehér elefánt válasza:
Fején a szöget. (Az ilyen beszólások miatt nem tudok leszokni a fotózzról.) Ugyanis az emberünk valóban harcolt Magyarországon (Sztálingrádtól Bécsig menetelt), de erről csak annyit mondott, hogy szerette a magyar embereket. Nem nagyon forszíroztam a témát, meg ahogy angol szájton mondanánk - benefit of doubt, azaz maradjunk annyiban hogy nem a harcoló, gárdista katonák - itt konkrétan a 9. zaporozsjei gárdista tankhadosztályról van szó - voltak azok a bizonyos erőszakoló, rabló, málenkij robotra davajgitározó ruszkik akikre ilyenkor gondolunk. Másfelől, a "Budapest ostroma" c. könyvben Ungváry Krisztián ír le egy esetet, amikor az orosz katonatiszt a legnagyobb tisztelettel bánt a foglyul ejtett SS-tiszttel, mert tisztelte benne a bátor ellenfelet. Ez szerintem így a helyes dolog. És miért ne viselkedjünk mi is így egy bátor ellenféllel, főleg 60+ évvel az események után? Másfelől a mi számunkra ezek a három tenyérnyi érdemrenddel megrakott veteránok inkább egy letűnt kor szánalmas roncsai, akik a régi dicsőségbe kapaszkodnak. Moszkvai fotóriporternek kötelező téma őket fotózni a kommunista párt tüntetésein (ahogy az is kötelező hogy Pesten jobbikos tüntetésen addig róják a köröket amíg egy kopaszt nem találnak de ebbe ne menjünk bele jobban :)) Vagyis, még ha heroizáló pózban ábrázoljuk is őket, elkerülhetetlen egy ironikus, sőt szarkasztikus értelmezés. Sőt minél heroikusabbnak mutatjuk őket, annál inkább, főleg ha a jelenséget összevetjük mindazzal amit ma a "hősi" korszakukról tudunk és gondolunk. Konkrét példát is tudok mondani: van egy hasonló képem egy másik veteránról, aki heroizált pózban fotóztatta magát, és képtelen voltam úgy megcsinálni hogy ne csússzon bele egy marék irónia - olyan szinten, hogy a velünk ott levő beosztott tisztjei is ne röhögtek volna az LCD-t nézve. Ilyenekt tudok erre mondani...

adott pontszám: 5
2009. október 18. | 18:32 | h.zoltan

szia
Tetszik ez a szög, jol all ennek a kepnek,....
a kep színvilága nagyon passzol a fotohoz....egyszerü portre de aminek igazan mondanivaloja van
gratulalok
üdv , Zoltan

fehér elefánt válasza:
Köszönöm szépen Zoli.

adott pontszám: 5
2009. október 18. | 16:54 | aperture

Nagyszeru kep, nagyszeru kepalairassal. Remelem sorozat lesz belole :)
Grat

fehér elefánt válasza:
Még van egy hasonló jellegű, az sikeresebb lesz mert szőke nő is van rajta. Köszi!

adott pontszám: 5
2009. október 18. | 14:30 | DeZert

Szia,

Szerintem nem jó a megvalósítás, rosszak a fények nem biztos hogy jó az ff konverzió, szerkesztésileg sem ütős, viszont az ötlet, a téma/elképzelés követendő. Ritkán lehet látni ilyen képeket. Gratula!

fehér elefánt válasza:
A megvilágításon csak egy stúdióvaku segített volna, az meg nem volt, a meglevő világítást meg nem cserélhettem le 100 wattos csillárégőkre. Pedig ha van nálam egy pár, biztos megteszem. :) Köszi az értékelést!

adott pontszám: 5
2009. október 18. | 13:58 | JonasBalint

szomorú történet, szeretem az ilyen képeket, amikhez tartozik is valami. a főhadnagy tekintete már magában is beszédes, de így kerek.
tetszik a megvilágítás meg a tónusok.
jó kép!

fehér elefánt válasza:
Nagyon köszönöm!

2009. október 18. | 12:10 | ken_da_hayadra

egészen biztosan lehet sokmindenről írni ennek a képnek a kapcsán, ám engem mégis az a kérdés foglalkoztat, hogy miért választottad ezt a perspektívát.
- a háttér szerintem jól szerkeszthető, ehelyett torzul és fent nem jó helyen van vágva
- miért nézünk le a bácsira?
a kérdésem a képhez mérten fogalmazódott meg és nem egy bogármakróhoz képest....

fehér elefánt válasza:
A fenti vágás sajnos olyan lett, amilyen, de némi jóindulattal akár a folytonosság érzetét is sugalhatja - mindegy. A torzítással kapcsolatban igazad van, korrigálandó. A lefelé történő nézést az indokolja, hogy a páncélosok nem túl gyakran kerülnek ki a két méteres izomagyúak közül, és azzal, hogy érzékeltettem ennek a sokat látott embernek a pöttömségét, szerintem inkább hozzátettem az információhoz. Van alulról fotózott monumentálisra törekvő verzió is, de ezen jobban tetszett az arckifejezés és különben is, azzal meg az lenne a baj hogy belelátunk a két hősi orrlyukba :)

2009. október 18. | 11:16 | praefect

Kicsit soknak érzékelem a fényt balról, legalábbis az árnyékosabb jobb arcfélhez képest.
Ettől eltekintve bravúros fotó, körbefogja a múltat, a közelmúltat és a jelent. Külön finomsága a képnek, hogy csak a haj őszül, a körülmények nem sokat változnak.
Ötöst nem kapsz, mert kivágnak, kreditem meg nincs.

Gondolkodva van értelme fotózni. 1000-ből egy ilyen kép van az oldalon.

[Az 5D miatt meg toll a füledbe.]

fehér elefánt válasza:
Muszáj volt vakuzni, mert nem akartam az ISO-t fellőni a csillagos égbe. Tipikusan az a helyzet amikor nagyon hiányzik egy hordozható stúdiólámpa. Nade ha olyanom lenne, akkor mit kívánnál a fülembe?
Viszont örülök hogy újra olvashattam tőled értékelést, köszönöm.

2009. október 18. | 09:32 | murypeti

Remélem nem haragszol, hogy nem pontozom, de kíváncsi voltam a készítőre, meg nem is értek a portrékhoz. (sem) Ezért inkább mint egyszerű "fogyasztó" írnék pár sort.
Van ebben a képben valami, amitől úgy érzem, hogy működik. Érdekes, hogy a cím alapján egy határozott, feszes, talán kissé merev embert várnék, mert az olyan főhadnagyos, ehelyett inkább egy kicsit öreges, talán megtört bácsit látok. Szerényen, szomorúan áll a képek előtt. De ez érthető is, hiszen a háború nem múlik el nyom nélkül és még az unokáját is túlélte. Nyilván erre nem lehet következtetni csak a képből, mégis a szomorkás hangulatot lehet érezni.
Egy dolgot kérdeznék. Miért ez a magas nézőpont? Nyilván szándékos, de így eléggé furák a test arányai. Egy kicsit lejjebbi állással, talán "normálisabb", arányosabb lenne a bácsi és az alsó kövezett rész (vagy műpadló) is eltűnt volna.
Nem tűnik egy nagyon bonyolult, extra portrénak (ezzel nem megsérteni akarlak), mégis pont ezzel az egyszerűségével működik. Legalább is nálam. Tetszik. Remélem nem veszed rossz néven soraim,
Üdvözlettel, Péter

fehér elefánt válasza:
Köszönöm a részletes értékelést. A szomorúság illik a témához, de az emberünk valójában egy derűs és vidám jelenség akinek elevenségét sok feleilyen korú is megirigyelhetné (engem is beleértve :)) A végén még dalra is fakadt. A lenézést, ahogy már lejjebb írtam, az indokolta hogy az alkata hozzá tartozik a kontextushoz (a páncélosok többnyire kicsi emberek), s másfelől egy alacsonyabb nézőpontnak is meglettek volna a hátrányai. Üdv, Balázs.