BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2009. október 10. 15:53
  • érzékenység: ISO 200
  • fókusztávolság: 200mm eqv.
  • objektív: Chinon 2,8/135
  • rekeszérték: F4
  • zársebesség: 1/90
  • Készítés helye: Budapest Fiumei úti sírkert
Csend, zene

Sírkövek egymás mellett... 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

adott pontszám: 5
2009. október 15. | 18:14 | Álomfejtő

Ez nagyon szép...
a zene is elcsendesült a "szegre akasztott" hangszer által... - már a csend hangjai szólalhatnak meg.
Hibátlan a meglátás,
- nagyon finom tónusok adják az alaphangot a fotóhoz.

Örömmel látom a Te neved is a KT-k között... :o)
gratul

harminchat válasza:
Szia! Nagyon örülök, hogy tetszik a fotó!
Köszönöm a megtisztelő értékelésed és remélem egy napon te is csatlakozol!
Üdvözlettel: Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 12. | 21:06 | McAl

Nekem nagyon bejön mostanában az, hogy játszok a mélységélességgel. Van pár próbálkozásom, egyet már talán itt is láthattál. A többi az még csak tervezett, kipróbált, de nem sikerült.

Ezért ez a fotó nagyon bejön nekem. Szépen összehoztad a két témát egy képben. Nagyon tetszik.

harminchat válasza:
Szia! Nagyon örülök, hogy tetszik!
Érdekes dolgokat lehet így létrehozni, sok sikert a terveidhez!
Köszönöm az értékelésed!
Üdvözlettel: Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 11. | 17:42 | ruprechjudit

Nagyon szép, lírai az előtérben lévő sírkő mintája, és ráadásul nagyon összhangban van a háttér lombjával is. A szobor is jól illeszkedik a kissé szomorkás összképbe.
Tetszik a kép harmonikus osztása is. Grat!

harminchat válasza:
Nagyon köszönöm az értékelésed!
Remek összefoglalás.
Szép fényeket!
Üdv: Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 11. | 11:20 | Radovics János

Ismét egy remekmű az én szememben!
A cím valami igen értékeset üzen nekem: csendet a zenében, és a csendben zenét. Amikor egy zeneszerző (és egy jó előadó) a zenében a csendet jellemző nyugodtságot, befelefordulást, az ezzel járó kötelező magányt, a csendben való előrehaladást jeleníti meg, azaz a fentről vezérelt felfedezés ösvényén jár, műve, vagy előadása mély nyomokat hagy az erre fogékony lélekben. Sorstársra talál az alkotó, az előadó és a műélvező.
Amikor az ember "lelki csendben" hálát ad, sokszor nem tudja szavakban megfogalmazva kifejezésre juttatni érzéseit. Ilyenkor szólal meg a zene....de nem kívülről: belülről, vagy fentről. És ilyenkor találkozik a belső bensősége a felső fenségével.
Ezt látom megfogalmazva ezen a képen. A tudatos szerkesztés nem erőltetett, de határozott. Kapcsolatukat mélyebben kell keresni. Színviláguk bár első ránézésre hasonló, valójában ellentétes, hiszen a szobor "valós" az árnyvilág "tükröződés". Különös a kapcsolat a két sírkő fái és levelei között. Vajon melyik a valós? Vajon fontos ez? Vajon a valótlan nem valós? Hiszen létezik! És vajon csak az a valós, amit érzékszerveinkkel annak vélünk? Mi van, ha "valósabb" az érzékszervek által nem felfogható létezés?
Egy temetőben talán megbocsátható egy ilyen eszmefuttatás.....
Gratulálok R.J.

harminchat válasza:
Kedves János!
Nagyon megtisztelő a véleményed és ismét lebilincselő a gondolatmenet, amelyet a képhez fűzöl. Valós és árnyvilág találkozása... és igen a zene belüről szól, de valóban szól, vagy csak képzelem?
Nagyon köszönöm az elgodolkodó és újabb gondolatokat ébresztő írásod!
Üdvözlettel: Tibor

2009. október 10. | 23:50 | draculea

Kedves Tibor!
A fotó érdeme, amit írtam, nem az enyém. A látvány hivta elő belőlem ezt a gondoltasort! Örülök, hogy láthattam ezt a képet, mert tényleg nagyon lírai, gondolatébresztő, és úgy látom nem csak nálam érte el a hatását, másoknak is tetszik.
Szép fényeket!
üdv, ildikó

harminchat válasza:
:)
Jó, de igazából a szobrászoké az érdem, a napsugáré és a fák leveleié... én csak odaálltam a gépemmel.
A lényeg, hogy tetszett és ennek igazán örülök!
Szép fényeket Neked is!
Üdv:Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 10. | 21:10 | Pink Elephant

Erre a sírra én is felfigyeltem, mikor a Kerepesiben jártam. Nem messze van Babits sírjától. Remek meglátás, csak gratulálni tudok hozzá. A fekete-fehér is jól illik hozzá, a hangulat nagyon ott van...

harminchat válasza:
Én is jártam ott párszor, de csak nemrég álltak össze a részletek. Nagyon örülök, hogy tetszik!
Üdvözlettel: Tibor

2009. október 10. | 19:06 | monikk

Jó a téma... elgondolkodtató,...

harminchat válasza:
Örülök, hogy megfogott..
Üdvözlettel: Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 10. | 18:36 | álomlakó

Kiváló meglátás, nagyon szép kompozíció és tartalom.
Az ff kötelező volt.
Grat!

harminchat válasza:
Nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel: Tibor

adott pontszám: 5
2009. október 10. | 17:12 | draculea

Szia!
Ez nagyon szép kompozició lett, talán mondhatom, hogy az eddigi sírköves fotóid közül a legszebb. Kiváló a szerkesztése, szinte két külön életet élő részlet, és mégis egységes látvánnyá állt össze. Hozzáteszem: a fotósnak köszönhetően, aki éppen így, ebből a szögből fotózta le, mert így ad ki magából a legtöbbet mindkét részlet. Nagyon szép a baloldali szobor alak háttere, ahogy a lombok főlé hajolnak, szinte társulva a csendes magányában, mint egy simogatásra indult kéz, amely megáll a levegőben. Igen, a simogató kéz, amely megáll a levegőben, mert nem tudni, jó-e most az érintés. Néha jobb csak egyedúl búsúlni hagyni valakit, mint elkezdeni gyermeki módon vigasztalni. itt is ezt a benyomást adja nekem a fák lombja, vele van a csendben, a magányos fájó érzéseiben, de hagyja, hadd élje meg a fájdalmát, mert jobb, ha megéli, mint megrekeszti. A kép jobb oldala pedig mint egy lírai dallam kiséri mindezt az érzelemmel átítatott témát.
Tónusvilága remek, szerkesztés kitünő, minden tekintetben kiválónak tartom, mert a legföbb lényege, hogy a lélekhez szóljon, számomra átjött. Gratulálok!

harminchat válasza:
Kedves Draculea!
Irigylésre méltó a beleélőképesség, amellyel feltérképezed a fotót és a kincset érő gondolatok, amelyekkel kifejezed az érzéseidet.
Nagy öröm volt olvasni, talán a legszebb értékelés amelyet valaha kaptam.
Hálás köszönet!
Üdvözlettel: Tibor