BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
-
KATEGÓRIA: feldolgozott fotók
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2006. március 30. 23:31
  • érzékenység: 100
  • fókusztávolság: 44 mm
  • objektív: 17-85 IS USM
  • rekeszérték: 11
  • zársebesség: 1/320
Tengernyi kékség (feldolgozás)

 

Ez a kép feldolgozás, az eredeti itt tekinthető meg.
A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2006. április 12. | 21:03 | toncsore

Hi! Rossz hirem van! Az árnyalati terjedelem, a coldset azaz hidegen szárado nyomtatásnál, (pl. napilap) sajnos ennyire korlátolt. Lást: Nyomdaipari Enciklopédia, ill. egyéb szakkonyvek. Tehát igaz.
Az ofszet nyomtatásrol irtál, de az is szerteágazo, illetve sok minden meghatározza a minoséget. Roviden: mit-mivel-mire-hogyan nyomok. Amiket leirtál, az helytállo. De hidd el, hogy ugy sem értik, vagy csak kevesen. Jo, hogy van egy kolega az oldalon. Jo fényeket, sok szép képet!!!! :))

grosz válasza:
Sajnos én olyannal nem bírok, önképzés-szájhagyomány útján tanultam ezt-azt róla. Ennek ellenére már több mint 10 éve ezt csinálom.

2006. április 11. | 23:59 | toncsore

Hi! Igaz amit irtál, de ezért van a hexacolor nyomtatás. De szerintem felesleges a tobbieket untatni a részletekkel, mivel a nyomdai részt sokan nem igazán értik.
Miután ugye az RGB kép a monitoron kozel 17 millio árnyalatot tartalmaz, a coldset nyomtatás 250-300 árnyalatot tud megjeleniteni CMYK nyomtatással. Ez brutál kevés. Sajnos a szintérváltás gyilkos dolog: gyogyszere a colormanagement system.
Nekem kulonben tetszik a képed. Grat!! Egy nyomdász :))

grosz válasza:
Nemtom, mi a coldset meg hotset nyomtatás, bár már többször hallottam ezeket a szavakat. Én általában az ofszetnyomtatásról hablatyoltam. Egyébként a 250-300 árnyalatot alapszínenként írtad, vagy összesen? Összesen valóban brutál kevés lenne, de szerintem nem igaz.

2006. április 4. | 01:33 | Saint-Simon

Oké, tényleg hagyjuk! Ilyen kicsi és rossz felbontású képet eszem ágában sincs színre bontani, postscriptbe írni, levilágítani, illetve proof nyomtatóra küldeni! Én arról beszélek, hogy van az elmélet (az egy dolog) - és van az érzés, amit a fotós érez (ami egy teljesen más dolog), ami nem számszerűsíthető! Az elméletet jól írod, de mindig az érzés a fontosabb szerintem! Hali.

grosz válasza:
Alt-F4

2006. április 2. | 13:49 | ovarnet

Igen! érdemes volt a képet feldolgozni. Minden tekintetében sokat javult a kép.

grosz válasza:
Más szerint nem annyira. Szerintük túl harsány. Szerintem meg nem, fôleg, ha CMYK-ban nézed, ahogy kinyomtatva megjelenne. Szerintem az eredeti, ha kinyomtatod, rosszabb, mint ez, ha kinyomtatod.
Mindegy. Köszi a véleményt.

2006. április 2. | 00:21 | szg8

Talán az eredeti picit jobban tetszik. Az biztos, hogy az optimum a kettő között van...

grosz válasza:
Lehet, de megnézted CMYK-ban is (ahogy kinyomtatva megjelenne a papíron)?

2006. április 1. | 11:50 | Saint-Simon

Szorgos munkáddal nem hozzátettél, hanem elvettél ennek a fotónak a látványosságából és így a beavatkozásoddal a kép hiteltelenné vált. Ezt próbáltam, finoman csomagolva, Ken Rockwell szavaival érzékeltetni. És annak, amiről beszélek, az égadta világon semmi köze az "elméleti informatikához". (:-))

grosz válasza:
OKÉ, hagyjuk.
Teljesen igazad van, ha egy többé-kevésbé jól beállított monitoron nézed: akkor valóban erôsek a színek, a fények.
Váltsd viszont át nyomdai színrendszerbe (CMYK-ba), és NYOMTASD KI egy igazi, CMYK-nyomtatón – ne tintasugarason, mert azoknak a színkezelése legtöbbször botrányos (vagy vidd el egy igazi nyomdába)!
Meg fogsz lepôdni, milyen tompák lesznek a színek. Nem az eredeti kép hibájából, hanem a CMYK-nyomtatás hiányosságaiból adódóan – a színes nyomtatás éppen a legélénkebb RGB-színeket képtelen visszaadni, és én ennek a hibának a figyelembe vételével korrigáltam a színeket.
Ami az elméleti okoskodást illeti, az csak az idézetedre volt válasz, nem a véleményedre. Kérlek, hidd végre el, hogy minél többet gyúrod a képet, annál kisebb lesz a színterjedelme és az élessége is, nincs mese. Emiatt lehet, hogy a gyúrás után látszólag jobb lesz a kép, de valójában biztosan rosszabb, ami az objektív nyomtatási paramétereket illeti.
Csak ennyit szerettem volna mondani korábban is – lehet, nem fogalmaztam világosan.

2006. március 31. | 06:41 | czuppy

Általában egy feldolgozás hozzátesz plussz értékeket, vagy érdekes- egyedi látásmóddal ruházza fel a képet. Jelen esetben csak annyit látok, hogy ráültél a szaturáció gombra...
Az eredeti sokkal jobb; ez túlzás, szemet bántó.
Üdv, czuppy

grosz válasza:
Kedves Czuppy!
Köszönöm, hogy foglalkoztál a képpel. Szép sorban válaszolok:
1. Nem a szaturációval készült (azt szinte sosem használom), bár kétségtelenül élénkítettem a színeken egy kicsit. Most inkább a sárga összetevô gyengítése révén lett ilyen.
2. Én aszerint értékelem a képek színét, hogy hogyan nézne ki kinyomtatva, nem pedig az így-úgy beállított monitoron megjelenô látvány alapján: rámérek a színekre, annak hiszek, nem a képernyônek. Ebben a témában viszont meglehetôs gyakorlatom van: 15 éve korrigálok színeket - a nyomda számára. Végül is valamikor ki kell egyszer nyomtatni, ha plö ki akarod állítani!
3. A vakítás úgy hiszem, az adott helyszínen természetes. Te is hunyorognál, ha erre a vízfelületre néznél.

Töltsd le, váltsd át CMYK-ba, és meglátod, egyáltalán nem olyan durva ez. Sajnálom, hogy neked nem tetszik.

2006. március 31. | 00:15 | László2.

Borzasztóan el van durvulva a szemcsézet, vagy inkább olyan a hatása, mintha valami korlátozott szinskálát használnál és lépcsősek a szinátmenetek a nagy felületen (égbolt). Mi a csodától van ez ? Szép lenne, de így élvezhetetlennek tartom :-(

grosz válasza:
Köszi, de az eredeti pont ennyire szemcsés volt. Azok a képek szoktak ilyenek lenni, amiket diáról nagyítottak az ésszerü határon túl (kb. 10x). Vagy azok, amelyeket túl nagy ISO-értékkel digitálisfotóztak, de ez most, a helyszínt tekintve eléggé elképzelhetetlennek tünik.

2006. március 30. | 23:45 | Saint-Simon

Az alábbi idézet erről a feldolgozásról szól:
"Miért van az, hogy azt mindenki tudja, hogy a Photoshop felhasználásával bármilyen rossz képet mesterművé lehet változtatni, mégis több órás formázgatás után is csak rosszabbul néz ki a kép, mint kezdetben?"
(Ken Rockwell: Why Your Camera Doesn't Matter?)
Érdemes a teljes szöveget elovasni - akár magyarul is...

grosz válasza:
Köszönöm a tippet. A válaszom kábé ugyanaz, mint Czuppy-nál, nézd meg kérlek azt is.
Az értékelésedben feltett kérdésre egy pici elmélettel válaszolok:
Azért néz(het) ki rosszabbul egy kép több órás formázgatás után, mint az eredeti, mert minden egyes korrekció törvényszerûen csökkenti a kép színterjedelmét, a részletességét. Még általánosabban: az információtartalmát.

Tanultál elméleti informatikát (nem a vindózkezelésre gondolok)? Én két évig, így hidd el, nem a levegôbe beszélek.

2006. március 30. | 23:43 | bölcs27

Van igazság abban amit leírtál, de itt meg mintha átestél volna (egy icripicirit) a ló túloldalára. Túl lettek húzva a színek, ami a részletesség rovására ment. Mondjuk egy utazási magazinban ez a verzió a nyerő!! :-)
üdv
istván

grosz válasza:
Sajnos nemtom, milyen színû is igazából a sekély trópusi tenger.

Lehet, valóban átlendültem, köszönöm az értékelést!