BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
ÉRTÉKELÉSEK JÓVÁHAGYÁSA larongit (4,49)

KÉPEK RENDEZÉSE

összesen: 320 darab

1/23 | KÖVETKEZŐ UTOLSÓ
Örülök, ha tetszik. A név nem fontos, úgyhogy akár a sajátodét is írhatod. Üdv!
Mateo87 válasza:
végül nem jártam az eseményen, nem használtam fel, de sajátomnak semmiképp sem tatrottam volna :)
üdv!
A verses értékelést én írtam - a kép hatására. Üdv.
Mateo87 válasza:
jaj, értem, ebben az esetben mégjobban örülök neki.
először azért hittem idézetnek, mert a 2. kommentben írtad, h javítottad - ebből gondoltam, h pontosítod az idézetet. :)
ha gondolod, beleegyezel, és adsz egy nevet, lehet kiakasztom a kép alá a versedet a győri fotópikniken (a hangsúly a \'lehet\'-en van :)
üdv.
Csendben hullik a festék, a mész
sorsunk így halkan és lassan enyész
vakon mered hű ablakunk világa
messze az égbe, messze a múltba
Éltünk keresztjét mállasztja idő
Pár vacak drótszál sugallja, eljő
Suttogó léptein a halkszavú halál
S mélázunk együtt, várjuk, mi jár
És szürkén, és lassan koppan az eső
Ablakok, keresztek – itt az idő…

Természetesen a hibát kijavítottam
Csendben hullik a festék, a mész
sorsunk így halkan és lassan enyész
vakon mered hű abalakunk világa
messze az égbe, messze a múltba
Éltünk keresztjét mállasztja idő
Pár vacak drótszál sugallja, eljő
Suttogó léptein a halkszavú halál
S mélázunk együtt, várjuk, mi jár
És szürkén, és lassan koppan az eső
Ablakok, keresztek – itt az idő…


Nem tudom ki vagy, de Márai után bármit nehéz írni értékelésként. A kép egyébként a gondolati jellegén kívül semmi jellegzetességet nem mutat – csak hangulatot ad.

A képre adott pontszám: 4.8

Mateo87 válasza:
Gondolati jellegén és hangulaton kívül nem is kíván mást adni ez a kép :)
Köszönöm az idézetet és a véleményt.
üdv
Csendet kérek
most álmodok kicsit

madarakkal égben égve
felhők között, szembe széllel
versenyezni volna kedvem
nézni fentről, suhan a táj
s a fülemben ott muzsikál
nyári szellő, őszi szélvész,
fagyos vihar, de tavasz ha kél,
újra együtt társaimmal
énekelünk, álmainkkal
együtt szállunk itt,magasban

csendet kérek hát e földön
álmaimmal hadd törődöm
itt e polcon, könyvek között
madarakkal együtt
őrzök…

Nagyon szép, bensőséges Adventet és boldog, Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok. És álmodjunk egy kicsit.

A képre adott pontszám: 5

glivia válasza:
Nagyon szépen köszönöm, és a verset is :)

Neked is szép Adventet kívánok.
Vártam –
és újra várok
magamban halkan neked kiáltok
bár tudom, nem csak a párás ablak
jelent most lezáró, kínos falat
közénk bekúszott a köd…
Ujjam lassan, félve simul a hideg
üvegre, s bár remegve vágyom
utánad – de egy szomorú vasárnap
szétrombolt itt belül mindent
a valóm tudja – már elment
a kedves árnyék
De vártam
És újra
Várok…

Átalakítottam, nem vettem észre a szóismétlést
(A gyors munka sose jó...)
cveki válasza:
benned egy költő veszett el! :)
mindig meghatsz a soraiddal! :)
Vártam –
és újra várok
magamban halkan neked kiáltok
bár tudom, nem csak a párás ablak
jelent most lezáró, kínos falat
közénk bekúszott a köd…
Ujjam remegve simul a hideg
üvegre, s bár remegve vágyom
utánad – de egy szomorú vasárnap
szétrombolt itt belül mindent
a valóm tudja – már elment
a kedves árnyék
De vártam
És újra
Várok…

Habár kissé szomorúra sikeredett az értékelés, ennek ellenére minden szépet és jót kívánok karácsonyra..

A képre adott pontszám: 5

cveki válasza:
köszönöm! ez nagyon kedves tőled! nem találok rá szavakat...
:)
Equus (0)
Még élek. Lábam remeg, orromból
friss lehellet párázik a hideg föld felett.
Nem látok semmit. Mégis látom,
miként hív száz határon át a messze táj,
s habár most fájó, sivár lett minden,
de tudom: soha nem felejtem a vad futást,
a felhőtlen, boldog rohanást akár ha hóban
akár ha zöld bozótban török utat magamnak…
De csendben kérdem, te miért hagytad
hogy így legyen, hogy egy őrült ilyet tegyen?
Talán ha fájt számára mindaz, mert nem
tudta milyen igaz a vágyódás egy talán
sosem volt szabadság után?

Nézz most reám. Szememből könnyek helyett
most vér csorog a földre, s nézd, miként remeg
a lábam a távolt követelve, és nem tudom az irányt
csak bolyongok körbe – körbe…

A kép (és a ráírt szöveg) dacára nagyon szép és bensőséges Advent-ünnepeket, és boldog, szerető Karácsonyt kívánok.

(Értékelés helyett)
Álomfejtő válasza:
...Soraid felidézték azt az élményt,
amit én is átéltem mély empátiával, akkor... fájdalmasan szép gondolatok.
(sírok)

Ugyanakkor, köszönöm a gyönyörű verssorokat, -ismeretlenül is szeretet tölt el Irántad- mint mindig, most is megmelengetted a szívem...

Hasonlóan, békés-áldott ünnepeket kívánok én is Neked, szeretteid körében.
-A-
... (4,32)
Finoman simítja arcom az esti szél.
Tudom már, a nyár menni készül
Búcsúként még csendben mesél
A volt tavaszról, s arról, hogy kékül
majd az égbolt, miként a katáng virága,
illattal telt szőlők, fák tarka világa
ontja majd a termést, hullatva szomjas földre
hogy zúg majd az erdő, madarak körözve
írnak furcsa rajzot, köszönnek – tán örökre,
maradunk a földön nyártól elfeledve


Ősz van ma már. Álmos már a hajnal,
köd szitál egyszer, máskor fáradt nappal
köszönt bennünket, s fáradt szemeinket
lehunyva újra látjuk sok ezer sebünket
- csak a virág él még. Görbén, borzasan,
illatát is vesztve, és mégis, csendben, lassan
visszatér a tavasz, vissza minden vágyunk
- köszöntelek, virág – legyél a mi álmunk…


Köszöntelek Téged is, elmúlt és eljövendő ünnepeid alkalmából.
n0teasy válasza:
Gyönyörű vers. Nagyon köszönöm!
maHolnap (4,95)
Ma búcsúzom tőled, napsugár
bár játszol velem, tó tükrébe bújva
lágy fodrokon hintázol, akár
egy tündér, levéllel takarózva
a csendet hinted most el,
madárdal alig csapong már
e tájban, bordó-vöröslőn
köszönt el a Nyár, Ősz-illat
kering a fáradt lombban…

Holnap ha kel, poszáták énekelnek
majd halkan, így ébresztve Téged,
Kedves – s bár ősz jön, és tudom,
sok hűvössé vált közös napunk lesz,
de maradj velem, emlékezz a mára
mikor a napsugár játszott velünk
a tó tükrébe bújva…


Nagyon teszik a fotó, most volt időm megtekinteni. Hangulata van, erre csábított.

Habár az admin már megintett, akkor is 5-öst adok.

A képre adott pontszám: 5

Álomfejtő válasza:
Végtelenül jólesőek gyönyörű soraid,
-én dícsérem ámultan a Poétát,
aki érzékenyen önti szálló szavakba a látványt.... Köszönöm !

A gondolataid ezerszer fontosabbak minden pontszámnál.
Boldog áldozatként az esetleges intést szívesen magamra vállalom, cserébe ezért a pótolhatatlan élményért, ami soraidat olvasva megérint...

Üdvözlettel,
-A-
Csend van. Minden zaj elkerül
még a hangok is nagy ívet írnak körém
csak varjak károgása az, mi menekül
a fülembe, s talán kiáltja belém
az életet, a vad, kemény, konok hitet
a lanyhuló reményt, hogy van még
szeretet…
Hegytetőn állok. Bolond, egymagában
Alattam lenn,mélyen elterülve,
minden volt napom - élet-tájaim -
sokuk lágy ködbe merülve
csak itt-ott nyúlik ki egy-egy látomás,
mely visszahív e didergő világba
mint megannyi búcsúzó állomás
új érzést ad e való világba…


Szép fotó, jó aranymetszésekkel, jó expóval. Talán az élesség - de ez most szerintem nem probléma. Hangulatot adott, s így egy régi értékelésemet dolgoztam át a képhez.

A képre adott pontszám: 5

Morten_ válasza:
nagyon örülök hogy leírtad amit leírtál...megindító és elgonolkodtató..
valóban nem törekedtem az élességhez...mondjuk nehéz is lett volna:-)
szép napot!
Borongós bánatban bűntetlen élek
Eső verdeste őszült fejem
Őszillat kúszik s kezedhez érek
lassan eljön már rég várt hitem

Fodrozón labdázik lágy őszi szellő
játékos kedvvel ecsetet ragad
hol kékkel, hol barnával várva, míg eljő
fehér fényével a ragyogó Nap

Nézzük most együtt, mint játszik velünk
e szép október, mit súg a szél
S ha kéken, ha barnán, de megjön a kedvünk
Bánatot hagyjuk most, jön már a Tél...

Nekem teszett a fotó. S habár az admin megintett az eddig adott magas pontszámaim okán, nem bánom: érdek nélkül teszik.

A képre adott pontszám: 5

Álomfejtő válasza:
Őszintén köszönöm a csodaszép sorokat,
és a fűzött gondolatokat nem különben.
Hasonlóan gondolkodom magam is...

Örülök, hogy megérintett a látvány,
a vers maradéktalan kiegészítője annak átadására, amit e kép kapcsán széndékom volt.
Köszönöm, hogy írtál a kép alá !
*** (4,73)
Emlékek fátyla borítja már az arcod
vakító fehér és pár sötét vonal
mégis, itt cseng fülemben hangod
s bár elmentél, minden tiszta dal
Hiába mondja tudatom, elhagytál,
hiába fáj a rámtörő magány,
e pár vonal, s szívem összerakja
arcod, bár látod, halovány…


Nekem így is tetszik. Nem az az igazi high-key, de mégis hangulatos.
További értékelés ez a pár sor, amit írtam.

A képre adott pontszám: 5

BPetra válasza:
:D Köszönöm szépen!
Ha jó a fotó, könnyen ír az ember. Üdv!
glivia válasza:
Nagyon kedves vagy :)

Szép napot :)

… átfogta derekát, és halkan dúdolgatott:

"Andalítása a lasú zenének
ringatja lágyan nád-derekad
oldva a búmat, adva az álmot
dúdolod, dúdolod szép dalodat
Indul a lábam lejteni táncot
nyargal a vérem, repít sebesen
átfogom tested, tartom erősen,
lágy hangon mondod, ne oly hevesen
pontosan érzed, láncol azt Élet
Óvod az éltem, ne sirass, kedvesem…

Koppan a vaslánc hű szívemen…"

Szép, hatásos fotó, jó megoldásokkal.

A képre adott pontszám: 5

glivia válasza:
Gyönyörű vers... Én szavakban nem tudtam volna megfogalmazni az érzést, amit a két törékeny virág láttán éreztem, de valami ilyesmi volt... Köszönöm, hogy leírtad, nagyon örülök :)
Most így nézel rám. Arcod
tisztán ragyog, de szemedben
ott hagyod a kihívás minden lángjait,
mosolyod kemény, csapdába ejtő –
milyen jó, hogy ilyen vagyok,
s nem rejtem szívem titkos vágyait
nyílt homlokod nem hordja ráncát
az eltűnt éveidnek
és szemöldököd, zárt hajaddal
együtt mennyire jó keretnek
füled ingerlőn várja szerelmes suttogásokat
és mily csoda, hogy lepel nem fedi válladat
mert férfi mily esendő – múlhat sok évtized,
ha szépet lát – belül titkosan remeg…


Mit is adhatnék erre a fotóra? Már ezért jó volt, hogy újra erre tévedtem.

A képre adott pontszám: 5

cveki válasza:
nem jutok szóhoz (már megint)...
köszönöm! :)
Váltás (4,86)
Hol vagytok ti régi mozdonyok,
hol vagytok ti dübörgő monstrumok,
hol van a füst, a gőz szaga, illata,
hol a kattogás, a vidám ütem zaja,
hol jár a fűtő, ki ablakon kiles,
hol a kalauz, ki sípjával jelez,
hol van az izgalom, mikor jön erre már,
hol a várakozás, kedvesem, aki vár,
hol... -hol már a múlt, az én ifjúságom
hol van a szerelem, magány útját járom,
hol - de már nincs válasz, csak csupasz sínek
sután álló váltó, és suttogó neszek
jelzik a múltat, az időt rozsda járja,
üres ablakokban már hiába várja
a zajt, a füstöt, szagot, vonatcsattogást
az árva bakter - és iszik egy áldomást...

A látszólag egyszerű kép számomra ezt jelenti. Mint fotó: kissé lapos, kissé exponálsi hibás, kissé... de tetszik. Érdek nélkül.

A képre adott pontszám: 5

mutty.hu válasza:
Hihetetlen vagy, nem tudom mit is mondjak. Nagyon jó. Megtistelted ezt a képet egy saját verssel, már megérte.
Nekem is - és e hídon vettem karkötőt feleségemnek, igaz, akkor szebb idő volt...

Érdekes színvilágú fotó, még a kis torzítást is elfogadom - habár a balszéli lámpaoszlop azért egyenesebb lehetne.
Morten_ válasza:
grazie
Egy - még nem biztos,
hogy megtalál a fény,
de elindult - s kökemény
árnyak helyett most lágy
és pasztell-színeket varázsol
ablakra a lemenő nap sugara...
Kettő - az út tovább visz, lendület
tán, mely egyre hajt, s a lélek hisz,
mert hinni kell, az út így felel...
Három - sűrűbb már a köz, gyorsul
az idő, már nem kötöz a múlt
s csak árnyék követ
ez lett hát a felelet -
így maradt a három
a legalább
három...

Már régen olvastalak, láttalak fotóval.
Üdv, és jó, szép fényeket!

sitselea válasza:
Nem túl gyakran járok erre, de ha mégis, akkor is hamar elfutok... :)
Fotózni mostanában sajnos nincs időm, de minden mással is nagyon el vagyok maradva...
Nagyon szépen köszönöm szép soraidat, s hogy benéztél hozzám!
Köszönöm, igazán megtisztelő számomra, hogy ezt írtad. Egy fotóra felhívnám figyelmedet (illetve az arra írt értékelésemre is) - mit szólsz hozzá?
A fotó címe: "a lét elviselhetetlen könnyűsége"
glivia válasza:
Elolvastam... gyönyörű vers, bár kissé borongós hangulatú... Remélem, hogy nem uralkodik el Rajtad ez az érzés, hiszen még nagyon sok szépet tartogat az élet Számodra is, egészen biztosan :)
1/23 | KÖVETKEZŐ UTOLSÓ