Hatalmas, távolodó, mély nyomok. Sivárság és kietlenség. Fájdalo m és reménytelenség. 201 2. decembere óta nagy utat jártál be. A Lélekvándorlás - Veled Vagyok c. képed még összetartozást és ragaszkodást sugall, és egymást feltétel nélkül követő, elválaszthatatlannak tűnő két madár boldogságáról szól. Vajon mi változott meg? Nagyon sokat költöztek, és egymástól eltávolodva új hazába készülnek? A szürke szín átmenete nagyon jól tükrözi a belső vívódást. A szenvedés és az elengedés közti utat, mindkét fél részéről. A lélek elcsendesedve, az érzelmek kiégve a feledés homályába merülnek. Akárcsak az elhalványuló lábnyomok... Mi vezetett idáig? Remélhetőleg a kiégés csak a nagyszerű fotó technika eredménye, és a csend, a szürkeség a lélek elmélyüléséé. A döbbenet és a keserűség, mely a képedről sugárzik, lélekemelő is lehet. Aki nem tapasztalja meg a mélységet, a magasságot sem tudja meghódítani. De aki mindkettőt átéli, az igazán erőssé válhat. Most egy kicsit félve gratulálok, hisz aki ilyen képet alkot, az sok mindent átélt már, akárcsak az, aki műveidet a lelkével fordítja. Érzéseket kifejezni ettől a képnél jobban jelen pillanatban nem lehet. Boldog felemelkedést, és sikeres műveket kívánok.