Havasi Pál válasza:
Rendkívül hasznos volt számomra a válaszod. Az intelmekkel már valójában egy ideje együttműködöm, mert magam is felismertem, hogy különösen értékes és hasznos ez a közösség. Tehát...köszönöm!

Havasi Pál válasza:
Köszönöm, nem csak a kreditet, hanem a nagyon értékes összefoglalót is. Lehet, hogy kissé túldimenzionált előítélet alakult ki időközben a rólam? Talán többször is leírtam hasonló üzenetváltások alkalmával, hogy nem az utómunkától határolódok el. Nem is tehetném, amikor napról napra ugyanazt csinálom én is minden fényképnél. (Beállítás, vágás...) Egyértelmű a dolgozatod első két bekezdése is. Eszközök, manipulációk nélkül fotó sem létezhetne. És talán azt is leírtam már néhány alkalommal, hogy pontosan mi az amitől fotózással kapcsolatban erősen elhatárolódok. (Ez persze nem jelenti azt, hogy másnál elítélném. Van erre példa is ezen az oldalon. Bányai Hajni fotóinál sem fukarkodtam a dícsérő szavakkal és pontozással!) Te magad írtad le ezeket a problémákat, mint nem tetsző jelenség. Ez pedig amikor egy képet a valóságtól elrugaszkodottan "szénné" retusálnak. Amikor valaki nem azért nyúl a Lightroomhoz mert szüksége van rá, hanem azért mert csak van! Megszokásból! Mert erre tanították, és mert ez a trend. Amikor a fotóból már festmény lesz, nem tartom jó útnak. Megvan a maga helye és haszna neki. Pl üzleti, vagy glamour, esetleg portré fotóknál. Ott szinte kötelező a retus...de a józan határok között. És nem az, hogy megszalad a kezem és fantáziám. A kevesebb néha több - mondják. Nem is alaptalanul. Ha az életből veszünk példát, különbség van egy finom árnyalatokkal, izlésesen sminkelt hölgy és egy túlfestett nő között. Ugyanilyen a fotózásnál, amikor egy babát/gyermeket rommá festenek és szinte Michelangelo Buonarroti alkotásként köszönt vissza rád. Mennyivel lett értékesebb? Önmagában is életkoránál fogva bájos, letisztult vonásokkal rendelkezik amit érdemes megörökíteni a későbbi évtizedek számára, a szereplő számára. 65 éves kora fölött mit fog visszakapni a fiatalságából? Egy porcelánbabát? Műteremben, optimális viszonyok között jó felszereléssel csodás képeket lehet készíteni alapvetően is. Egy eleve jól sikerült alkotást miért kell földöntúli dimenziókba helyezni? Művészi szempontból itt kezdődik a giccs. Én nem fotósként kezdtem. Nem vagyok annyira túlképzett, mit a régi harcosok! Természetes, hogy ejtek hibákat, és van amit nem veszek észre. Ez egyértelmű számomra is, amit elfogadok és próbálok folyamatosan javítani a kritikákból tanulva! De egy fotóalkotás nem csak technikai részből áll. Van maga a kompozíció a látványával és értelmével. Én több mint 30 éve foglalkozom esztétikával, műelemzéssel, alkotással különböző területeken. Ez jelent irodalmat, zenét, képalkotást. Ha technikailag nem is tökéletesen, de annál nagyobb biztonsággal külön tudom választani a művészieskedő populáris önámítást a valódi értékektől. Kritikáimban főleg erre tudok támaszkodni. Van egyfajta sértettség ilyenkor a túlképzett régi fotósok részéről. Amit persze én nem viszont tehetek meg egy-egy földbedöngölő, és néha nagyképű felsőbbrendűséggel megfogalmazott kritika után, mert arra újabb sértődés jön válaszul. Tehát szerintem az igazság egy egészséges, józan középútban keresendő ha utómunkáról beszélünk! Ebben biztosan mindketten egyetértünk! Személy szerint pedig azért határolódom el jobban a retusálás használatától, mert az én utam a tudósítás, dokumentálás, életképek/szociófotók készítése. Munkám mellett újságírással is foglalkozom. Ezek megkívánják a valósághű ábrázolást. Hiteltelen lenne egy kiretusálva idealizált álomképszerű mélyszegénység, ipari vagy természeti katasztrófahelyzet ábrázolása. Szerencsére ezek ritkán következnek be, így a mindennapok világán gyakorlom ezt a fajta fotózást és feldolgozást. Ami teljesen más megközelítést kíván mint a portré készítés vagy a glamour. Ezt pedig tőlem fogadjátok el, és nem feltétlenül szükséges támadást intézni minden egyes alkalommal a képeim ellen, csak azért mert nincsenek rajta állítva a fények, színek...stb! Továbbra sem fogom, hiába próbálja néhány értékelő rámeröltetni a RAW használatot alacsony pontszám és egyébb pressziók alkalmazásával. Én így fotózok. Ezt is el kell fogadni. Az aktuális képre térve: Valóban nem egy műalkotás. Én egy 3,5-öt adnék rá. Kezdő kísérlet volt. Afféle párperces feladvány. Keress a város épületei között egy témát, örökítsd meg, oda - vissza úttal 10 perc alatt. A leggyengébb tükörreflexes géppel és olcsó kitobival. Technikai ismeretek nélkül, a fotósiskola első gyakorlati napján mint egy ismeretlen világba küldött ifjonc, aki az első lépéseit teszi meg a képalkotás felé. Ez a kép ezért olyan, amilyen.

Havasi Pál válasza:
Szia! Ezt csak így lehetett megoldani. Pontosan arról a centiméternyi helyről ahol álltam és abból a szögből. Ez ugyanis nem 1 épület hanem 3 különböző! Megtévesztően olvadnak egybe a formavilág és a hasonló színek miatt. Ez benne a téma és a játék. Különböző korok, különböző építészek és házgyári technológiák összekapcsolása. Adott egy 2, egy 3, és egy 21 emeletes épület! Egy képen, mintha térben azonos magasságúak lennének! Az egyik tégla, a másik házgyári elemekből készült! A falaktól a kiszögeléseken át az ablakokig mindenhol adott a kockajáték a legváltozatosabb méretben, formában. Nehéz bűvészmutatvány ezt észrevenni egy szűk térben, és olyan centiméternyi pontot találni, hogy fedjék egymást az ívek. A 3. nem tudom elfogadni szakmai szemmel.

Havasi Pál válasza:
Ez a baj, hogy nem érted. A kép üzenetét nem keresed, csak a látványvilágot. Készíthet bárki öncélú képeket. Eladja magát, jól néz ki, jópofa az ötlet...csak éppen értelme nincs. Kocka tető? Megbolondítom egy kis fénnyel, üveggel, tükörrel, bármivel...attól még egy csak egy egyszerű háztető marad. Körül nézhetünk a korábbi feltöltések között. Találunk ilyet is, olyat is. Megmondtad volna, hogy több ház elemeiből áll a kép? Észre vetted? Kerested egyáltalán a megoldást? Érdekelt egyáltalán? Mindig ferdíted a szavakat! Írtam azt, hogy jó a képem? Könnyedén elintézed mindig egy "Megmagyaráztad" válasszal. Mert így könnyebb, mintha esetleg egyszer odafordulnál máshoz és megkérdeznéd: Miért csináltad így? - mert érdekel...Maradjunk annyiban, hogy elmagyaráztam és nem meg! Egészen más a kettő! Elmagyarázni valaminek a történetét még nem azt jelenti, hogy "jó a képem"! Tehát ez az állítás megint nem a valóságot követi. Kipontozol legtöbbször 3-ra, utána TE vonulsz el sértődötten a "nem értünk hozzá" sablonok mögé. Mintha hálásnak kellene lennem érte. Hogyan volt amikor 3-ast kaptál? Elfogadtad? Nem. Ha választ írok elfogadod? Nem. És mivel régi tagként Te értesz hozzá, így én kizárásos alapon újként csak hülye lehetek. Hülye voltam akkor is amikor 5. értékeltem a képed? Akkor nem, csak ilyenkor amikor én kapom azt a 3. és válaszolok a könnyebb érthetőség miatt. Hogy van az, hogy az egyik pillanatban mégiscsak jól értékelek, a másikban meg nem? Ilyen nincs, hogy valaki egyszer ért valamihez, utána pedig nem. Te inkább nem tudod elfogadni, hogy valakinek van véleménye ami eltér a tiédtől. Ha valaki nem úgy látja a dolgokat ahogy te, az nem ért hozzá. Értem én.

Havasi Pál válasza:
Ha egyetértesz Fotos84-el akkor neked is azt tudom írni amit neki: Az a személyes rossz szokásom, hogy kizárólag a nyers képet használom (méretezve). Nézzétek el nekem, de nem értek egyet a lightroom alkalmazásával, így nem fogom egyik képem sem módosítani, mert az én olvasatomban mesterkélt beavatkozás és nem a valóság. Tudom, hogy szebb és jobb. Sőt! Bizonyos esetekben mint megbízásos fotózások, marketing...kifejezetten kötelező. Dez ez nem az a hely. Csak azért mikor saját örömből készítek valamit és kreatív óráimat próbálom valami hasznossal tölteni, szóba sem jöhet. Önbecsapás lenne látványos és hamis javításokkal. Én pedig nem sikert akarok görcsösen kovácsolni mindenféle Disneystúdió technikával csak azért, hogy mindenkinél többnek láttassam a képeim, mint amit valójában érnek. Ennyit érnek. Ha lepontoztok, lepontoztok. Van akitől megszoktam már. Bár néha nem értem, mert feltöltés előtt elemzem az előzményeket, hogy adott kategóriában az egy évvel korábbi hasonló képek milyen fogadtatásra találtak...és szoktam találni olyat ami tartalmában üresebb, megjelenésében rosszabb - az enyémnél mégis jobb (Nem 3-as) kritikával. Igaz. A kritikusok is mások voltak 1 évvel ezelőtt mint most. Ebből megint csak az jön le, hogy egy kép tartalmát igazán nem látja az aki értékeli, legfeljebb a technikai részét tudja érdemlegesen bírálni. Nálam is előfordult (Máshol, más helyzetben), hogy ugyanazt a képet valaki végtelen dícsérettel emelte míg másvalaki a sárba döngölte egyszerre. Most akkor??? És harmadikként had említsem meg magamat is, mert egyedül én láttam a helyszínen, hogy itt például 3 különböző korú, különböző stílusú, térben különbözően elhelyezett házról van szó ami (Egyedül csak ebből a szögből) Tetris szerűen olvad össze egyetlen lépcsőzetes tömbbé! Azt is én láttam a helyszínen, hogyan lehet egy 21 emeletes toronyházat, egy háromemeletes panelt és egy kétemeletes társasházat megvágni. Ezért Kockajáték a címe. - Ugyanis valójában ez az alakzat nem létezik, térben nincs közük egymáshoz.

Havasi Pál válasza:
Az a személyes rossz szokásom, hogy kizárólag a nyers képet használom (méretezve). Nézzétek el nekem, de nem értek egyet a lightroom alkalmazásával, így nem fogom egyik képem sem módosítani, mert az én olvasatomban mesterkélt beavatkozás és nem a valóság. Tudom, hogy szebb és jobb. Sőt! Bizonyos esetekben mint megbízásos fotózások, marketing...kifejezetten kötelező. Dez ez nem az a hely. Csak azért mikor saját örömből készítek valamit és kreatív óráimat próbálom valami hasznossal tölteni, szóba sem jöhet. Önbecsapás lenne látványos és hamis javításokkal. Én pedig nem sikert akarok görcsösen kovácsolni mindenféle Disneystúdió technikával csak azért, hogy mindenkinél többnek láttassam a képeim, mint amit valójában érnek. Ennyit érnek. Ha lepontoztok, lepontoztok. Van akitől megszoktam már. Bár néha nem értem, mert feltöltés előtt elemzem az előzményeket, hogy adott kategóriában az egy évvel korábbi hasonló képek milyen fogadtatásra találtak...és szoktam találni olyat ami tartalmában üresebb, megjelenésében rosszabb - az enyémnél mégis jobb (Nem 3-as) kritikával. Igaz. A kritikusok is mások voltak 1 évvel ezelőtt mint most. Ebből megint csak az jön le, hogy egy kép tartalmát igazán nem látja az aki értékeli, legfeljebb a technikai részét tudja érdemlegesen bírálni. Nálam is előfordult (Máshol, más helyzetben), hogy ugyanazt a képet valaki végtelen dícsérettel emelte míg másvalaki a sárba döngölte egyszerre. Most akkor??? És harmadikként had említsem meg magamat is, mert egyedül én láttam a helyszínen, hogy itt például 3 különböző korú, különböző stílusú, térben különbözően elhelyezett házról van szó ami (Egyedül csak ebből a szögből) Tetris szerűen olvad össze egyetlen lépcsőzetes tömbbé! Azt is én láttam a helyszínen, hogyan lehet egy 21 emeletes toronyházat, egy háromemeletes panelt és egy kétemeletes társasházat megvágni. Ezért Kockajáték a címe. - Ugyanis valójában ez az alakzat nem létezik, térben nincs közük egymáshoz.

Havasi Pál válasza:
Köszönöm! Azt nem értettem az értékelésben a fotónál, hogy a "a fények laposak, a színvilág hétköznapi"...miközben azt írtad követendő példaként, hogy a "lényege az egyszerűség". Ez nekem ellentmondás, mert ha nagymértékben elkezdném utómunkával élénkebbé tenni a fényeket és színeket akkor épp a letisztult egyszerűséggel ellenkező intenzív hatást érek el.