BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
5
KATEGÓRIA: portré
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2014. július 13. 10:47
Múltidéző

 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2014. július 20. | 19:59 | dancsi

Szia!
Ez egy igazi jo portré kép amin kifejez mindent az arc.Nagyon jól sikerült.Gratulálok!

Zoran_2 válasza:
Köszönöm szépen.

adott pontszám: 5
2014. július 16. | 09:03 | -Minarik-

Nagyon jo!
Milyen filmet hasznaltal?
Ha nem PS, akkor a hatlap vagy a kazi ereszti a fenyt egy picit de ezt csak azert irom, mert nekem is gond neha. Fekete szigeteloszalaggal korberagasztom az eleket.

Zoran_2 válasza:
Köszi. Nem film, PS. a Vignett is az.

adott pontszám: 5
2014. július 14. | 21:49 | kisszsombor

Fények, kontraszt, mélységélesség nagyon jól eltalált. Tetszik a papírképet idéző szemcsézettség is. Nagyon furcsán tartja a portréalanyod a fejét, ez a kinyújtott nyak elég természetellenesen hat nekem, az arc viszont feltétlenül izgalmas. Az ing pedig baromi jó :)

Zoran_2 válasza:
Köszönöm az értékelést.

adott pontszám: 5
2014. július 14. | 18:41 | zsoltf

Szia,
Nem is olyan régen egy szomorú ember portréját mintáztad modelleden.
Most is van benne egy szekérderéknyi bú, és a tekintetében valóban ott bujkál a talán szebb, jobb múltba való visszanézés.
A igazán szívszorító hogy akit látunk nem is modell, de nem is egy tehetséges színész, hanem maga a hús-vér valóság akinek gondolatait, érzéseit, igen jó érzékkel sikerült visszaadni fotódon.
Külön kiemelném a lágyságot, egy ilyen fotón a karcos élesség sértené a gondolatokat.
Minden jót,
Zsolt

PS. Lehet, hogy kicsit túl drámaira sikerült az értékelőm, de fotód láttán tényleg elérzékenyültem

Zoran_2 válasza:
Köszönöm. Én nagyon örülök, hogy leírtad a gondolataidat.

adott pontszám: 4
2014. július 13. | 19:26 | bertazol

Szia!
Szuper kompozíció, szuper FF konverzió, külön tetszik, hogy nem a lencsébe néz a portré alany. Amivel gond van, az szerintem az élesség, ami nem a szemen van. Nagyon kis mélységélességgel dolgoztál, mintha az orron lenne a legélesebb, és a szemnél már picit életlenebb. Könnyen eltéved az élesség ha nagyon tág a rekesz, persze lehet, hogy a leméretezésnél veszett el a minőség.
Üdv Zoli

Zoran_2 válasza:
Köszönöm a véleményt.

2014. július 13. | 11:17 | pilipár

Lemaradt az utolsó félmondat:
...mert valóban inkább érzés kell hozzá, mint akarat. :)

Zoran_2 válasza:
... és a másik felével, a befejezésével is ...:)

2014. július 13. | 11:15 | pilipár

Igen!!! És bár szomorú, amit írsz, nagyon örültem, hogy szóra bírtalak....jó volt olvasni a gondolataidat.
Hiszen tudjátok, utálom a "Köszönöm szépen!" válaszokat ;)

Sajnálom, ami a bácsival történt :(

Értem, amit a fotózás tartalmi részéröl írsz, van egy nagyon kedves fotós barátom, vele erröl évek óta sokat beszélgetek....talán látszik a hatása a képeimen....mert görcsösen hiába akarom a "tartalmas" végeredményt, ez már bebizonyosodott :)

Zoran_2 válasza:
Szerintem látszik a hatása, és egyetértek a megkezdett mondattal ...

adott pontszám: 5
2014. július 13. | 11:00 | pilipár

Tudom, hogy már láttuk ezt a bácsit, azt is, hogy nagyon hasonló módon. De amit nagyban megnyitva akkor éreztem, amikor ránéztem, a hatás, amit kiváltott, az ismerös látvány ellenére írásra késztet. Van valami nagyon emberi ebben az arcban, a szomorúság, a pillantás ereje....libabörös leszek töle.
Írok még az élességröl, a színek kiválóságáról, a szerkesztésröl....de valós "élményt" az öszinte tekintet nyújt. Szeretném, ha egyre több olyan képem lenne, ami csak ehhez közelítö hatást vált ki a nézöböl....
Üdvözöllek Zoran! Ildikó

Zoran_2 válasza:
István bácsinak hetei voltak csak ekkor már, és nem beszélt róla. Az unokája súgta oda távozáskor.
Ez a két évvel ezelőtti székelyföldi látogatásomkor volt.
Igaza volt az unokának sajnos. Tavlay már nem tudtunk találkozni a bácsival ...

Köszönöm Ildikó.
Az a helyzet, hogy ez a fotózás mód és stílus is elsajátítható. Kell hozzá egyfajta megszállotság, elhivatottság. És kitatás, mert itt is kpasz hideget meleget - de ha tudod hogy miért, kiért csinálod - akkor ezek nem tántoríthatnak el.
Azt mondta nekem egyszer egy ottani (székelyföldi) fotós barátom: " ne akard görcsösen megfotózni a NAGY képet" - az majd úgy is jön magától. Vedd lazábban ezt az oldalát.
Kicsit átértékeltem a régebbi dolgokat - és arra is rájöttem sokkal fontosabb, hogy szeretettel csináld - irántuk, a fotóalanyaid iránt.
Azóta sokkal többet beszélgetek, kevesebbet fotózom - ha az arányokat nézzük.

Még egyszer köszönöm.

Nem tudom mi van velem :) hónapok óta iyen részletesen nem válaszoltam ...