BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
ELFELEJTETT JELSZÓ
KATEGÓRIÁK
4,74
KATEGÓRIA: életképek
ELŐZŐ KÉP
| | egyéb
KÖVETKEZŐ KÉP
  • Feltöltve:
    2010. november 29. 15:14
  • érzékenység: 3200
  • forrás: negatív
  • objektív: 35-105/3,5-4,5
  • Készítés helye (ország): Magyarország
  • Készítés helye: Budapest
  • Készítés ideje : 1999-12-31
Cím nélkül

Ilford Delta 3200 

A képek értékeléséhez és az értékelések
teljes szövegének elolvasásához be kell lépnie!

BELÉPÉS

Ha még nincs felhasználóneve, akkor regisztráljon egyet.

2010. december 14. | 19:14 | Sly78

remek gép én imádom. csak olyan nehéz rávenni magam, hogy ne akarjam exponálás a hisztogramot nézegetni a hátulján :)))

fehér elefánt válasza:
Egyébként megdöbbentő hogy a fotózás folyamatát mennyire megszakítja az LCD állandó nézegetése. Akkor is lepillantunk amikor még a motívumra kéne figyelni. Tisztára mintha egy bokszoló meccs közben folyton azt nézné hogy be van-e kötve a cipőfűzője.

2010. december 14. | 13:43 | Sly78

nahát, neked is van jó öreg eos50? a szemvezérlős vagy a sima? én nagyon szeretem, csak sajna ritkán használom, nagyon drága az előhívás, meg szegeden már ilfordot nem is nagyon hívnak. még a fujiban is elcseszik a fuji filmet is :(

fehér elefánt válasza:
Igen, az EOS50 (nem "e") volt az első komoly SLR-em, előtte egy Chinon CM7-esem volt. Szerintem az amatőr kategóriában a Canon utolsó nagy dobása volt, aztán már csak a parasztvakítás következett. Sajnos annyira rohan az idő hogy ha előveszem, már nem is csupán a használata okoz örömet hanem a fiatalság emléke is. Hüpp.

adott pontszám: 3
2010. december 1. | 19:27 | Rékuczi

Szia! Sajnos ez a kép hihetetlenül szemcsés. A jobboldali alak fele le van vágva, ami annak köszönhető, hogy a kép kicsit balra tart. Maga az elgondolás tetszik, bár engem ez az modern korlát is bezavar, de ez már csak egy kis szubjektivitás. Összességében nem tudok többet adni.

fehér elefánt válasza:
Hát a Delta 3200 nem kifejezetten TechPan 25, ez van, vakuval meg elég borzalmas lett volna :) Köszi!

adott pontszám: 5
2010. december 1. | 10:29 | harminchat

Szia!
Életkép és emlékkép. Az év utolsó napján, egy lépcsőfordulóban a csillogó korlátok és a cserepes növények valóságán túlnézve talán, megakad a pillantás a festményen. De lehet, hogy csak megszokásból siklik végig a tekintet... Nehéz lenne eldönteni... Árkádia idillje falra festve. Milyen érzés lehet látni itt?
Sokezres érzékenységű film millió szemcséjének homokjába rögzülő formák vonalai. Fürdőhely, távoli dombok, szellős oszlopcsarnok fentről nézve széttartó, rontott perspektívája.
Kissé sötét a fotó és a padló világosabb részletei a realitás felé húznak, míg a kép a képben sötétje száműzi az elvágyódás fényességét.
Lehetne látványosabb, világosabb, de a mozdulat által ismeretlenül is átélhető, elgondolkodtató fotó.
További jó fotózást!

fehér elefánt válasza:
Köszönöm a szép sőt költői értékelést!

2010. december 1. | 08:15 | Dani77

Na, ezt sem mondtam volna meg, hogy a tiéd :) :) :)

fehér elefánt válasza:
Van még pár meglepetés a tarsolyomban, akarom mondani vinyómon :)

adott pontszám: 4
2010. december 1. | 08:14 | Dani77

Nem szokásos kép, talán azért értékelték ilyen kevesen.Szerintem a szerkesztéssel precízebben lehetett volna bánni. Akár teljesen szimmetrikusra vágva.
Alul azt a két növényt is el lehetett volna egy pillanat alatt pakolni, akkor a kép egyik poénja, a korlát vonalvezetése jobban érvényesült volna.
Tetszik a kép szemcséje és "tompasága" A fényviszonyok nem voltak ideálisak, de jól megoldottad.. Szerintem picit a korlátok képszélre futására ( hogy mind2 oldalon ugyanoda fusson ) és a vágásra lehetett volna jobban ügyelni.

fehér elefánt válasza:
Volt egyszer egy pályázat, "az évszázad utolsó kattintása" és 1999 december 31-én készült képeket vártak. Egy dokumentarista koncepcióval próbálkoztam, ennek része volt az öregek otthona (aztán végül pontban éjfélkor a szülészeten fejeződött be). Az otthonban megláttam ahogy a magát alig vonszoló néni lemegy a lépcsőn a falra festett medence felé, és gyorsan kattintottam. Nem kifejezetten olyan helyzet volt amikor át lehet rendezni a környezetet. Köszi hogy értékelted!

adott pontszám: 5
2010. november 29. | 21:33 | Fáncsi_voltam

Ez annyira meghökkentő, ha nem lenne a korlát, ami rávilágít a valóságra, a háttal álló személyt simán lehetne a festmény részének tekinteni. Nem tudom miért van ez az érzésem. Amikor felfogom mit látok valójában, még mindig van egy gondolatom, hogy mégis a kép részévé akar válni, belép a medencébe, fáradt tagjait megmártóztatja, kiül a lépcsőre a többiek közé, beszélget egy kicsit, majd kilépve a múzeumból szépen kipihenve elsétál haza.
Valamiért abszurd hatása van, te érzed ezt?

fehér elefánt válasza:
Valószinűleg az öregek otthona tervezői direkt erre a hatásra mentek rá. Számomra ez egy kedves kép, de előfordulhat hogy többet magyarázok belé mint amennyit elbír; mindenesetre annak ismeretében hogy ez egy öregek otthonában készült, lefelé távolodó az alak aki éppen a fiatalság forrása vagy mi felé közelít- számomra ez legjobb esetben is melankolikus kép (rosszabb esetben szomorú).
Nagyon köszönöm hogy értékelted!

2010. november 29. | 16:09 | whatthefuck

A közepe kissé furcsa... mintha egy hátulról rosszul átvilágított papírképet fényképeztél volna. ;-)
Egyébként tetszik - tán az áldoz... izé... modell arcából, ha egy picivel több látszana... bár... ki tudja?

fehér elefánt válasza:
3200 ISO + alexpó = felhívás keringőre akarom mondani szemcsésedésre... nem szerettem az Ilfordnak ezt a filmjét. Jogos amt írsz, de nem szeretném ha a néni, aki azóta valszeg RIP, 11 év távlatából a szemembe nézne...
Köszi hogy ránéztél!