A Jégkirálynő nászán
kék kristályszirmok szálltak
szintelen szagtalan álmokban
a földön valósággá váltak

Amikor a nézőtéren elcsendesedik a zsivaj, felgördül a függöny és felcsendül a zene... akkor ez a fény uralkodik a színpadon. Legalábbis legelső emlékeim között van egy bábszínházi előadás (mondtam, hogy logikus lesz), amely pont ilyen sejtelmes kék fénnyel kezdődött, és egy életre nyomot hagyott bennem. Azóta ez a kedvenc színem, és itt ezekkel a tündérien légies virágokkal kombinálva - mintha a hattyúk libbennének át a színpadon, látszólagos káoszban, mégis fegyelmezett rendben. Érzelmeket felkavaró, emlékeket ébresztő fotód van.
Üdv: E.

emlékszel-e még
fagyos korallvirág a
régi tavaszra?

Szép színek és tetszik a kompozíció. Az évszaknak megfelelő a színvilág hőmérséklete és azt hiszem, hogy elmentem nyárra is:)
Egyszerű és szép fotó:)
Gratulálok.
Gabes

Soha nem gondoltam volna a telet virággal társítani (ha csak nem hóvirág :) ), de ez nem kritika, hanem éppen ellenkezőleg, egyedi szép megoldás. A hideg kékes színvilág, és a kedves virágok egybe komponálása kissé elvont, de egy vidám, és jókedvű ábrázolása ennek az évszaknak.
Szépen szerkesztett, és kivitelezett hangulatos kép.
Gratulálok.
Üdv.: G.
u.i.: ja, és a kék színű virág a barátság jelképe, ezt már megénekelte anno Tolcsvay is. :)

Azt szeretem a legjobban, ha netán nem feltűnő helyen van a hangsúly, pl. egy kötőszón, vagy esetleg le sincs írva, te akkor is érted. Egy nyelvet beszélünk. Talán, még egy üres lappal is menne.
Remélem mielőbb összefutunk.
T :))))

Van aki a szemével lát és van aki a lelkével és a szívével. Te azon ritka emberek közé tartozol, akik a második csoportba tartozól. A kék szín miatt egy hideg álomnak kellene lennie, de számomra, így is inkább a tavaszt juttatja eszembe. Nagyon finom alkotás!
Gratulálok: Laci

Úgy látom, ma mindenki egy költővel ébredt!
:D
Hála Istennek, egyről beszélünk, pedig 'biz Isten, nem beszéltünk össze!
Ez számomra a nap fotója, bárki bármit mond.
Büszke lehetsz arra, amit alkottál művészeteddel.

Megmondom őszintén többször visszatértem megnézni ezt a képet. És azt is, nem tudom, mi ragadott meg benne. Sokáig ízlelgettem a címét, próbáltam passzintani a fotóhoz, annak hangulatához. Valahogy nem találtam összefüggést EZZEL a kékkel - és a téllel.
Azt is próbáltam, hogy jégvirágként nézzem az alkotásodat. De így sem ment. Megint elvándotoltam, megnéztem más képeket, és megint visszatértem. Nem hagy nyugodni EZ a kék, és ez már jó jel, hiszen olyan hatást gyakorolsz az emberre, ami az eredeti szándéka az alkozónak.
Ízlelgetni, elemezgetni, csak úgy az érzékeire, ösztöneire hagyatkozni egy-egy pillanat megtekintése közben.
Szóval, azt gondolom, elég jól "tesztelsz" ezzel a fotóval.
Mert nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy talán mégsem, hogy akaratlanul is keressek-e rajta hibát, vagy mégsem.
Hatással van Rám a képed.
És ez a legjobb, amit kihozhattál belőlem.
Akár ezt akartad, akár nem, akár tudatosan tetted, akár nem: elmerengtem a léten.
Lehet, hogy hiányzik idén a tél, és Te idevarázsoltad ezzel az egyszerű képpel?

Azon túl, hogy vizuális élmény a finom rajzolat, a kellemes mélység az igényes prezentáció okán... egyéb erényeket is felvonultat e kép, azaz erényes egy fotó ez kérem. Hideg színeivel valóban téli virág sőt világ ez, ám azt mondja nekem, eljön még a tavasz.... s persze nem a naptári.

Hajnalban feltöltött kép, nekem ajánlva, hm... :)) Még jó, hogy csak most reggel néztem a gépre. Ránéztem a gépre, pedig gondoltam kivárok vasárnap estig. Megérte. A második kávé után igazán jólesett, felébredtem. Talán az időjárás teszi, de agyam fordított a képeden, jobbra 90 fokkal. Most már mosolygok, nagyon kedves vagy, és ismersz jól, tudod mennyire szeretem a kéket legyen az látszólag haragos, fehérbe vesző végtelen, vagy lágyan integető ciános. Utoljára kadris ajánlott nekem ilyen szépséget, eszembe juttattad őt is. Kis virágodon esti kerengőt járnak a fények, de szép, de finoman összehangolt minden lépés, megtörik az éjfél fekete fátyolát. Boldog vagyok, öröm ránézni a halomba rakott apró virágrengetegre, a szirmok sokasága lassan az égig ér. Ebben a pillanatban feltűnt egy csöppnyi apró folt, fehér ruhát öltött a lelkem, ezt a részletet szeretem legjobban képeden, mert legbelül ő egy éjféli lázadó. Lerázza magáról a sötétség szürke árnyait. Hm, elgondolkodtattál, miért-e kedvesség, csak fekete pacákat hagyok a képeken, és összefüggéstelen mondatokat a képek alatt, mint itt. No, de nem untatlak tovább fejre ejtett gondolataimmal, inkább nyomok gyorsan öt pontot, és megköszönöm neked a képet, de legfőképp barátságodat. Igazi kincs. Megyek már, mert utazni készülök.

Finom, és lágy, sok apró, kifinomult részlettel.
Tetszik a látványt.
Köszönöm Zita.
Tamás :)))))